|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Japán exporthitel Magyarországnak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 29. vasárnap (MTI-TUD) - Japán ötmilliárd jen (jelenlegi árfolyamon mintegy 34,5 millió dollár) exporthitelt nyújt Magyarországnak. A hírt a Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja közölte vasárnap, a Magyar Nemzeti Bank elnökével Tokióban készített interjú alapján. A cikk szerint Bartha Ferenc szöuli tárgyalásai után azzal a céllal járt Japánban, hogy megnyerje a tokiói kormányt és a pénzügyi köröket a gazdasági együttműködés kiszélesítése ügyének. Tárgyalásainak eredményeként jött létre a megállapodás az Export-Import Bankkal az 5 milliárd jen keretösszegű exporthitelről.
Ez volt az első eset, hogy a hitelnyújtást nem előzte meg japán részről részletes vizsgálat. Ebben valószinűleg az is szerepet játszott, hogy az újabb hitel a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank azon programjának megvalósítását szolgálja, amely a magyar gazdaság szerkezeti átalakítását segíti - mondta Bartha Ferenc. A Nihon Keizai Simbun kommentárjában rámutat: ez volt a japán kormány első konkrét lépése azt követően, hogy ,,a hónap első felében Magyarország merész politikai reformokat hirdetett meg,,. A lap kiemelte Bartha Ferenc nyilatkozatának azt a részét, amelyben az MNB elnöke rámutatott a lengyel és magyar támogatási igények közötti alapvető különbségekre: míg Lengyelországnak gyorssegélyekre van szüksége, addig Magyarország azt várja Japántól, hogy tőkebefektetéssel és technika átadásával támogassa azt a törekvést, amely az állami vállalatok hatékony, versenyképes magántársaságokká történő átalakítására irányul. A gazdasági reformokról tájékoztatva Bartha Ferenc kifejtette, hogy a legutóbbi három évben sikerült megvalósítani az új gazdasági rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi- és vámrendszert, továbbá a vállalati törvényt. A következő három évben pedig - mint mondta - a legfőbb gazdasági feladat a forint konvertibilissé tétele. +++
1989. október 29., vasárnap 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|