|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (6. rész)
|
A kongressszus dokumentumai - az Országos Tanács beszámolója, a népfront jövőterve és alapszabálya - feletti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztársaságielnök-választásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. Több küldött - a megyei népfrontértekezletek állásfoglalásának megfelelően és megbízásából - egyértelműen arra voksolt, hogy a Hazafias Népfront állítson köztársaságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyében. Emellett annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a népfront a választásokon indítson saját országgyűlési képviselőjelölteket. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvénytervezetről szólva volt, aki javasolta, hogy az egyéni és a listás képviselői helyek arányát változtassák meg az egyéniek javára kétharmad-egyharmad arányban. Többen az önkormányzatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták, s ezzel összefüggésben a vidéki-Magyarország felzárkóztatását sürgették. Egy hozzászóló ennek érdekében új falusi értelmiség képzését is szorgalmazta. A népfrontmozgalom jövőjét illetően egy Hajdú-Bihar megyei küldött fontosnak ítélte, hogy a kongresszus foglaljon állást: a társadalmi átalakulás egyetlen lehetséges módjának a békés és demokratikus átmenetet tekinti. Elveti az erőszak minden formáját - legyen az fegyveres, ideológiai vagy lelki - és a kizárólagosságra való törekvést. Szinte minden hozzászóló álláspontja az volt, hogy a mozgalom neve maradjon Hazafias Népfront, ezen felesleges vitatkozni, inkább a tartalmi kérdésekre, a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, mert ez teszi hitelessé a népfrontmozgalmat. A vitában rövid időre szót kért Kukorelli István. Felmutatta a magukat Magyar Nyilaskeresztes Pártnak nevezők levelét, kijelentve, hogy ennek a förmedvénynek egyetlen sorát sem tartja méltónak felolvasásra. Felszólította a kongresszust, hogy ítéljen el minden, az alkotmányos rendet veszélyeztető pártot. Annak a nézetének adott hangot, hogy a levél elbírálása már nem csak politikai, hanem közhatalmi feladat, és a levelet átadta a Belügyminisztérium tanácskozáson jelen lévő képviselőjének. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 16:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|