 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - ,,Út a jövőbe a demokratikus szocializmus ,, jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg - több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában -, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben.
Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt,
amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma
,,keserédes,,. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek
széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP
válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel
együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden
nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott.
Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű
tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad
véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es
pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két
munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel.
A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP
összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a
pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett
be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak,
érésnek az állapotában van.
A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret
engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző
platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már
huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a
párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli
demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a
szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat,
hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a
pártot. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|