|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Japán segélyalap Lengyelországnak és hazánknak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 8. vasárnap /MTI-tud./ - A japán kormány jelentős - 10 milliárd jen nagyságrendű - különleges segélyalap létrehozásáról döntött, amivel Lengyelország és hazánk támogatásához kíván hozzájárulni. A hírt kormánykörökre hivatkozva vasárnap hozta nyilvánosságra a jólértesültségéről közismert Szankei Simbun című napilap. A több, mint 60 millió dollárnak megfelelő összeg előteremtésén már dolgozik a tokiói kormány, amely külön kültségvetési fejezetet nyitott a támogatás kezelésére. Az összeg rendeltetéséről és felhasználásáról a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium dönt majd.
A jelképek országában nem véletlen a kelet-európai reformországok támogatásáról szóló hír bejelentésének időzítése, mutatnak rá tokiói megfigyelők. A hír egy oldalon látott napvilágot Pozsgay Imre szombati sajtótájékoztatójának az ismertetésével, amelyből Cukamoto tudósító kiemelte azt a megállapítást, hogy a szocializmus túlhaladta önmagát, a kommunista párt vezető szerepe Magyarországon és a többi kelet-európai országban is kudarcot vallott. A Lengyelországnak szánt élelmiszersegélyeket is magában foglaló japán segélyalap létrehozása a szigetországban példa nélkül áll. A költségvetés különböző segélyekre elkülönített fejezetei ugyanis nem használhatók hazánk és Lengyelország esetében, részben, mert azok csak a fejlődő országokra vonatkoznak, illetve természeti katasztrófa sújtotta országoknak nyújthatók. Áthidaló megoldásként ezért hozták létre az új, kelet-európai segélyalapot, önálló költségvetési fejezetként. Azt követően, hogy a 24 fejlett tőkés ország brüsszeli bizottsága hazánk és Lengyelország anyagi támogatása mellett foglalt állást, Nakajama Taro külügyminiszter is síkra szállt a konkrét japán lépések érdekében. A tokiói kormány felismerte, hogy a korábbinál konkrétabb politika kialakítására kényszerült és ezért döntött a költségvetési fejezet létrehozásáról, állapítja meg a Szankei Simbun, amely azt is tudni véli, hogy a konkrét lépéseket a tokiói kormány a 24-ek november végi harmadik brüsszeli tanácskozásán jelenti majd be. +++
1989. október 8., vasárnap 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|