Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)

1989. szeptember 22., péntek - A múlt héten félbemaradt ülését folytatta pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a Parlamentben, Bölcsey György, a bizottság titkára elnökletével. A tanácskozáson részt vett Fodor István, az Országgyűlés alelnöke.

A büntető eljárási törvény módosítása feletti vitát megelőzően a
bizottság tagjai az újonnan megválasztott gödöllői képviselő, Roszik
Gábor indítványával ismerkedhettek meg. A képviselő javaslatában azt
szorgalmazta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán külön
napirendi pontként tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé
nyilvánításának kérdését. Roszik Gábor álláspontja szerint október
23-át mint a népfelség napját nemzeti ünneppé és egyúttal
munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.

    Ezzel kapcsolatban Soltész István, az Országgyűlés főtitkára
tolmácsolta Szűrös Mátyás véleményét. Emlékeztetett arra: a Ház
elnöke augusztus 20-ai, ópusztaszeri beszédében már felvetette, hogy
október 23-a legyen nemzeti emléknap. Szűrös Mátyás tehát úgy véli,
hogy a Parlamentnek nem önálló napirendi pontként kellene
megvitatnia ezt a kérdést, de ő maga egy nyilatkozat-tervezetet
terjeszt be a jövő heti ülésszakon, és ebben javasolja - a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások szellemében -, hogy
október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja.

    A bizottság tagjai Roszik Gábor indítványa ellenében Szűrös
Mátyás javaslata mellett voksoltak.

    A jogi bizottság ezután - paragrafusonként - kialakította
álláspontját a büntető eljárásról szóló törvény módosításával
kapcsolatos képviselői javaslatokról. Élénk vitát váltott ki Horváth
Jenő azon javaslata, miszerint ,,A védő jelen lehet a tanuk
kihallgatásánál. A védő a tanukhoz kérdéseket intézhet. E jog
gyakorlása azonban a tanuk kihallgatását nem késleltetheti.,, A
testület végül is elvetette e módosító javaslatot, elfogadva a
Belügyminisztérium képviselőjének érvelését. Diczig István ezredes,
a BM bűnügyi csoportfőnökének helyettese szerint ugyanis nem ritka,
hogy 15-20 gyanusítottat, 100-150 tanut kell kihallgatni a nyomozás
során, legtöbbször tehát kivihetetlen lenne a védők mozgósítása.
Arról nem is szólva, hogy azok a gyanusítottak, akiknek van
meghatalmazott védőjük, ilymódon előnyhöz jutnának. Az ismeretlen
tettes ellen folytatott nyomozás során pedig - értelemszerűen - védő
még színre sem lép. (folyt. köv.)


1989. szeptember 22., péntek 15:38


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD