|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - A múlt héten félbemaradt ülését folytatta pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a Parlamentben, Bölcsey György, a bizottság titkára elnökletével. A tanácskozáson részt vett Fodor István, az Országgyűlés alelnöke.
A büntető eljárási törvény módosítása feletti vitát megelőzően a bizottság tagjai az újonnan megválasztott gödöllői képviselő, Roszik Gábor indítványával ismerkedhettek meg. A képviselő javaslatában azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán külön napirendi pontként tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánításának kérdését. Roszik Gábor álláspontja szerint október 23-át mint a népfelség napját nemzeti ünneppé és egyúttal munkaszüneti nappá kell nyilvánítani. Ezzel kapcsolatban Soltész István, az Országgyűlés főtitkára tolmácsolta Szűrös Mátyás véleményét. Emlékeztetett arra: a Ház elnöke augusztus 20-ai, ópusztaszeri beszédében már felvetette, hogy október 23-a legyen nemzeti emléknap. Szűrös Mátyás tehát úgy véli, hogy a Parlamentnek nem önálló napirendi pontként kellene megvitatnia ezt a kérdést, de ő maga egy nyilatkozat-tervezetet terjeszt be a jövő heti ülésszakon, és ebben javasolja - a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások szellemében -, hogy október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja. A bizottság tagjai Roszik Gábor indítványa ellenében Szűrös Mátyás javaslata mellett voksoltak. A jogi bizottság ezután - paragrafusonként - kialakította álláspontját a büntető eljárásról szóló törvény módosításával kapcsolatos képviselői javaslatokról. Élénk vitát váltott ki Horváth Jenő azon javaslata, miszerint ,,A védő jelen lehet a tanuk kihallgatásánál. A védő a tanukhoz kérdéseket intézhet. E jog gyakorlása azonban a tanuk kihallgatását nem késleltetheti.,, A testület végül is elvetette e módosító javaslatot, elfogadva a Belügyminisztérium képviselőjének érvelését. Diczig István ezredes, a BM bűnügyi csoportfőnökének helyettese szerint ugyanis nem ritka, hogy 15-20 gyanusítottat, 100-150 tanut kell kihallgatni a nyomozás során, legtöbbször tehát kivihetetlen lenne a védők mozgósítása. Arról nem is szólva, hogy azok a gyanusítottak, akiknek van meghatalmazott védőjük, ilymódon előnyhöz jutnának. Az ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozás során pedig - értelemszerűen - védő még színre sem lép. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|