|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 13., szerda - A kereskedelmi szakoktatás helyzetéről, valamint a belföldi áruellátásról tárgyalt szerdán az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A kereskedelmi szakoktatásról a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos tájékoztató és Murányi Istvánnak, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének szóbeli kiegészítése egyaránt megállapítja: az utóbbi időben egyre népszerűbbek a kereskedelmi szakmák, elsősorban a szakközépiskolákba jelentkeznek évről évre nagyobb számban a tanulók. Különösen nagy az érdeklődés a vendéglátóipari, az idegenforgalmi, valamint a külkereskedelmi képzés iránt. A kereskedelmi oktatás legnagyobb gondja - mint a magyar oktatásügyben általában - az aggasztó pénzhiány. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok, szövetkezetek érdekeltsége az oktatásban az utóbbi években jelentősen csökkent.
A beszámolót követő vitában Kopp Lászlóné (Borsod m.) felvetette: vajon az újonnan alakult kereskedelmi oktatási intézmények, nyereségérdekelt szervezetek lévén, tetszetős tematikák alapján ténykednek- majd, ha nem lesz számukra kifizetődő az oktatás. Többen szóltak arról, hogy a mostani helyzetünkben a meglévő szakemberek továbbképzése, átképzése lenne a leglényegesebb. A munkanélkülivé váltak közül bizonyára sokan megszereznék a kereskedelmi képesítést, ám itt is felmerül a kérdés: ki viselje a képzés költségeit? Törzsök Éva, a Külkereskedelmi Főiskola főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy kevés a felkészült oktató. Ennek nem utolsó sorban az alacsony bérezés az oka. (folyt.köv.)
1989. szeptember 13., szerda 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|