 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 8., péntek - Bármennyire is a válság szabja meg a jelenlegi helyzetben a cselekvési lehetőségeket, a kormányzat s a törvényhozás nem engedheti meg, hogy ne távlatokban gondolkozzék, s ne legyen átfogó programja az ifjúságot érintő kérdések megoldására. Egyebek között ezt hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága, valamint a gyermek- és ifjúsági érdekeket képviselő csoport pénteki együttes ülésén, a Demisz székházában.
Az ifjúságpolitika helyzetének vázolását megelőzően az
államminiszter szólt arról, hogy a békés átmenethez szükséges
közjogi törvények tárgyalásának sűrűjében mintha elhalványulni
látszanék az Országgyűlés többi feladatköre, így például az ifjúság
helyzetének ügye. Elismerte, hogy a válsághelyzet kezelése a
kormányzatot szakadatlanul rövid távú intézkedésekre kényszeríti, a
kormány azonban nem kíván visszavonulni ifjúságpolitikai
koncepciójának kidolgozásában, s annak parlament elé való
terjesztésében. Az államminiszter szerint a korábbinál
radikálisabban, önkritikusabban kell értékelni az 1971-es
ifjúságpolitikai törvényt és az azt megelőző ifjúságpolitikai
koncepciót. Szakítani kell a párt-állami gyámkodás egész
konstrukciójával. A parlamentnek már most úgy kell tekintenie a
koncepció kidolgozására, hogy tudja, milyen bírálatok, illetve
többpárti intenciók érik e vonatkozásban a kormányt. A koncepció
várhatóan decemberben kerül a képviselők elé. Az előterjesztés
markánsan kormánypárti lesz, de nem tisztán MSZMP-, illetve
Demisz-központú, mert nem szándékozik figyelmen kívül hagyni a már
működő szervezetek, mozgalmak érdekeit.
Hangoztatta, hogy lehetséges nemzeti konszenzust teremteni az
ifjúságot érintő kérdésekben, az együttműködést azonban a kormánynak
kell felajánlania a politikai küzdőtér résztvevői számára. A kormány
a koncepció kidolgozásakor - a válság kezelésének kényszerei között
- a lehetőségek és a szükségletek közötti szakadék áthidalásával
kénytelen foglalkozni, rövid és hosszabb távú ajánlásokat tenni.
Ennek megértésére, illetve együttműködésre kérte a képviselőket.
Pozsgay Imre szerint egyre drámaibban kell felvetni azt a
fenyegető körülményt, hogy amennyiben a kormánynak nem sikerül rövid
távon megoldást találni az ifjúságot érintő kérdésekre, akkor e
réteg helyzete lehetetlenné válik. A perspektívátlanság érzését eset
leg az ország elhagyásával juttatja kifejezésre a legígéretesebb,
legképzettebb ifjúsági réteg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 8., péntek 17:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|