Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)

A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az
útlevélről, illetve a ki- és a bevándorlásról szóló törvények
tervezetét is. A két tervezet legfontosabb rendelkezéseit Túrós
András belügyminiszter-helyettes foglalta össze.

    A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet,
vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendeleteket törvényi
szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is európai, sőt
világszínvonalú munkának tartott jogszabálygyűjtemények világosan
deklarálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad
megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az
utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta
korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándékozó magyar
állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a
jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az
útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új,
kisebb méretű, számítógépes feldolgozásra alkalmas magánútlevelet
rendszeresítenek.

    A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat
figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvénytervezetekhez
kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendeletek módosításáról se
feledkezzenek meg az illetékes tárcák, hatóságok. Példaként
említették a kivándorolni szándékozó állampolgárok
nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni
ingatlanjai sorsának rendezését.

    Elhangzott az is, hogy jó lenne mihamarabb dűlőre jutni az
ország címerének dolgában, mert az új okmányokon - például a
tervezett új útlevélen - már az új címernek kellene szerepelnie.
Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás
mellett él majd a régi és az új országjelvény.

    A külügyi bizottság ezután képviselőket választott az Európa
Tanács parlamenti közgyűlésének állandó meghívotti státusára. Mint
ismeretes Magyarországot - a Szovjetunió, Jugoszlávia és
Lengyelország mellett - az a megtiszteleteés érte, hogy állandó
meghívottakat delegálhat az európai testületbe. A hat magyar küldött
között lesz a külügyi bizottság két tagja, Réger Antal és Tóth
Károly.

    A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indítványát
tárgyalta. A törvényhozó azt javasolta, hogy az Országgyűlés
szeptemberi ülésszakán mondja ki elhatárolódását az 1968-as
csehszlovákiai katonai intervenciótól. (folyt.köv.)


1989. szeptember 5., kedd 16:20


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD