Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

NSZK: Stern - Horváth István nyilatkozata (2.rész)

A miniszter arra vonatkozólag, hogy a mostani probléma
megoldható-e vöröskeresztes okmányokkal úgy, mint a keletnémet
állampolgárok korábbi kiutazása az NSZK nagykövetségéről,
emlékeztetett rá: ez humanitárius indítékból történt és azzal a
céllal is, hogy a nagykövetség ismét zavartalanul dolgozhasson. Ami
tíz, húsz vagy száz embernél beválik, nem alkalmazható ezrek vagy
tízezrek esetében. Az eszményi megoldás az lenne, ha az NSZK és az
NDK megállapodna: milyen feltételekkel utazhatnak ki nyugatra az
NDK-állampolgárok. Mi szívesen közreműködünk és segítünk -
nyomatékosította Horváth István.

    - A mi problámánk az, hogy az NDK és az NSZK ellentétes dolgot
vár el tőlünk. Mi azonban nem akarjuk kapcsolatunkat megrontani
egyik német állammal sem. Tárgyalunk mindkét féllel. Nálunk a be- és
kiutazást lényeges emberi jognak ismertük el - jelentette ki.
Ugyanakkor az NDK-állampolgárok emberi jogainak elismerését illetően
feltett kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországon éppúgy tilos
a határok illegális átlépése, mint az NSZK-ban is. Ehhez érvényes
be- és kiutazási okmányok kellenek. Azokat az NDK-állampolgárokat
azonban, akiknek nincsenek ilyen okmányaik, nem kényszerítjük az
NDK-ba való visszautazásra. Nem tudjuk azonban, hogy mit is tegyünk
velük, ha Magyarországon maradnak.

    Arra kérdésre, hogy Magyarország miként óhajt közvetíteni az
NSZK az NDK között, Horváth István rámutatott: a kiutazni óhajtókkal
való eljárás régi receptje az NDK-ban már alkalmazhatatlan. Mi
nagyon szoros kapcsolatokat tartunk fenn illetékes NSZK- és NDK
személyiségekkel. Előbb a két német államnak kell egyezségre jutni a
kérdésben, ez nem Magyarország feladata. Nem nekünk kell
rábeszélnünk az NDK-t arra, hogy járuljon hozzá a megoldáshoz, hanem
az NSZK-nak. Mi nem akarunk az NDK és így egy szocialista szomszéd
állam polgárai számára menekültfolyosóvá válni.

    A Stern riportere megkérdezte: milyen erős nyomást gyakorol az
NDK Magyaroszágra, hogy feltartóztassa a tömeges menekülést? -
Természetesen - válaszolt a magyar belügyminiszter - a világ egyik
állama sem látja szívesen, ha állampolgárai tízezrével nem akarnak
hazatérni. Az NDK szintén mindent megtesz lehetőségei szerint, hogy
Magyarországnak is megfelelő megoldást találjon. Ilyen értelemben
nincs NDK-nyomás Magyarországra. A kérdés kulcsa Bonnban és
Berlinben van - jelentette ki.+++


1989. szeptember 4., hétfő 20:57


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD