|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Stern - Horváth István nyilatkozata (2.rész)
|
A miniszter arra vonatkozólag, hogy a mostani probléma megoldható-e vöröskeresztes okmányokkal úgy, mint a keletnémet állampolgárok korábbi kiutazása az NSZK nagykövetségéről, emlékeztetett rá: ez humanitárius indítékból történt és azzal a céllal is, hogy a nagykövetség ismét zavartalanul dolgozhasson. Ami tíz, húsz vagy száz embernél beválik, nem alkalmazható ezrek vagy tízezrek esetében. Az eszményi megoldás az lenne, ha az NSZK és az NDK megállapodna: milyen feltételekkel utazhatnak ki nyugatra az NDK-állampolgárok. Mi szívesen közreműködünk és segítünk - nyomatékosította Horváth István. - A mi problámánk az, hogy az NDK és az NSZK ellentétes dolgot vár el tőlünk. Mi azonban nem akarjuk kapcsolatunkat megrontani egyik német állammal sem. Tárgyalunk mindkét féllel. Nálunk a be- és kiutazást lényeges emberi jognak ismertük el - jelentette ki. Ugyanakkor az NDK-állampolgárok emberi jogainak elismerését illetően feltett kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországon éppúgy tilos a határok illegális átlépése, mint az NSZK-ban is. Ehhez érvényes be- és kiutazási okmányok kellenek. Azokat az NDK-állampolgárokat azonban, akiknek nincsenek ilyen okmányaik, nem kényszerítjük az NDK-ba való visszautazásra. Nem tudjuk azonban, hogy mit is tegyünk velük, ha Magyarországon maradnak. Arra kérdésre, hogy Magyarország miként óhajt közvetíteni az NSZK az NDK között, Horváth István rámutatott: a kiutazni óhajtókkal való eljárás régi receptje az NDK-ban már alkalmazhatatlan. Mi nagyon szoros kapcsolatokat tartunk fenn illetékes NSZK- és NDK személyiségekkel. Előbb a két német államnak kell egyezségre jutni a kérdésben, ez nem Magyarország feladata. Nem nekünk kell rábeszélnünk az NDK-t arra, hogy járuljon hozzá a megoldáshoz, hanem az NSZK-nak. Mi nem akarunk az NDK és így egy szocialista szomszéd állam polgárai számára menekültfolyosóvá válni. A Stern riportere megkérdezte: milyen erős nyomást gyakorol az NDK Magyaroszágra, hogy feltartóztassa a tömeges menekülést? - Természetesen - válaszolt a magyar belügyminiszter - a világ egyik állama sem látja szívesen, ha állampolgárai tízezrével nem akarnak hazatérni. Az NDK szintén mindent megtesz lehetőségei szerint, hogy Magyarországnak is megfelelő megoldást találjon. Ilyen értelemben nincs NDK-nyomás Magyarországra. A kérdés kulcsa Bonnban és Berlinben van - jelentette ki.+++
1989. szeptember 4., hétfő 20:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|