|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Aratósztrájk
|
München, 1989. június 29. (SZER) - Egy évvel ezelőtt futótűzként terjedt a hír: tüntetnek a kiskőrösi szőlősgazdák. Akkoriban ez még igencsak merész formája volt a nemtetszés kinyilvánításának, és az agrárpolitika akkori felelősei jobbnak látták az azonnali kapitulációt - a legsürgetőbb követeléseket teljesítették. A mai aratósztrájk követeléseit - legalábbis hosszú távon - csak a mezőgazdaság szerkezetének teljes átalakításával lehetne kielégíteni. Hallgassák meg Rajki László hírmagyarázatát: - Nemakarásnak, jobban mondva -aratásnak nyögés a vége - időszerűsíthetjük a közmondást. Idén a mezőgazdaság nyög az agrárolló szorításában, mint azt a ma felvonuló kombájnok tiltakozó motorzaja is érzékeltette. De hogy nem sokáig tűri már a parasztság a budapesti kormány modern padlássöprő politikáját, azt bizonyítja ez a demonstráció, illetve a világosan megfogalmazott követelések és jelszavak is. Vége már annak az időnek, amikor utasítani lehetett a téeszeket hogy miből mennyit vessenek. Ha a kommunisták nem teljesítik a jogos feltételeket, akkor nem, vagy alig vetnek ősszel, és gabona helyett is rissz-rossz nehézipari termékeket gyártanak, amelyeknek sokkal nagyobb a nyeresége. A népet akarjuk eltartani és nem a bankokat - hirdette ma az egyik felirat, érzékeltetve, hogy ez a probléma nem csupán az alacsony felvásárlási árakra vezethető vissza, hanem rendkívül összetett. A hitelezési és váltófizetési gyakorlat, az állami exportmonopólium, a kétszámjegyű infláció, a kereskedelemmel, feldolgozóiparral szembeni teljes kiszolgáltatottság felemésztette a növénytermesztés és állattenyésztés nyereségét, az adó és társadalombiztosítási prés adta a kegyelemdöfést. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|