|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákiai magyar nemzetiség - Pölhös (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - A szlovákiai magyar nemzetiség problémáiról beszélt szokatlan nyíltsággal a CSKP Központi Bizottságának csütörtökön Prágában véget ért kétnapos ülésén Pölhös Károly, a közép-szlovákiai Sőreg TSZ elnöke. Pölhös felszólalását pénteken hozták nyilvánosságra.
A magyar nemzetiségű KB-tag előrebocsátotta, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok Csehszlovákiát hazájuknak tekintik, teljes mértékben érvényesülhetnek a gazdasági és politikai életben, a kultúrában és más területeken. Mint mondotta, mindez legnagyobb részt a Csehszlovák Kommunista Pártnak köszönhető, amely érzékenyen közelített és közelít a nemzetiségi kérdés megoldásához. Azt hangsúlyozta, hogy a falvakban, ahol szlovákok és magyar nemzetiségűek laknak, nem voltak és nincsenek nemzetiségi surlódások, a helyi hatóságok megteremtik a feltételeket, hogy a magyar nemzetiségi lakosok érvényesítsék jogukat az anyanyelven való művelődéshez, a középiskolás fiatalok az esetek többségében jól érvényesülnek a termelésben, sikeresen tanulnak az ország különböző főiskoláin és egyetemein. Pölhös hangsúlyozta: a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság üdvözölte, hogy kulturális szervezetét, a CSEMADOK-ot újra felvették a Nemzeti Frontba. A KB-tag ugyanakkor egy sor problémára is felhívta a figyelmet. Igy elmondotta: vannak bizonyos erők, amelyek meg akarják kérdőjelezni a szlovákok és a magyarok együttélését, nacionalista hangulatokat akarnak kelteni. Az olyan kis falvakban, amelyeket 95-98 százalékban magyarok laknak, nincs magyar óvodai osztály, még a járási székhelyen, Losoncon sem, ahol pedig a lakosok egynegyede magyar. Pölhös szerint helytelen volt megszüntetni a kisfalvakban a szlovák és a magyar iskolákat. Sok tehetséges fiatal agrárszakember hagyta el ezeket a településeket - mondotta - , mert nem akarták, hogy gyermekeik tíz kilométereket gyalogoljanak az iskolákba, és még az a lehetőségük sem legyen meg, hogy anyanyelvi oktatást választhassanak. Pölhös megemlítette: megfelelő számú képzett pedagógusra, kellő anyagi feltételekre van szükség, és akkor nem mondható el az, hogy a magyar iskolákból kikerülő fiatalok nem eléggé felkészültek. (folyt.)
1989. június 16., péntek 19:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|