|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Átadták Nagy Imre személyes hagyatékát - interjú Nagy Erzsébettel (5.rész)
|
- És mi történhetett az emlékirat hiányzó oldalaival? - Szinte az utolsó napokig a Belügyminisztérium őrizte ezeket az iratokat. Nem tudom kinek a kezén fordultak meg a dokumentumok, illetve kinek lehetett betekintése, netán beavatkozási lehetősége. A dolgok mindenesetre arra utalnak, hogy valaki, vagy valakik ,,belenyúltak,, az iratokba. Ezt támasztja alá, hogy a snagovi emlékiratokból teljes szövegrészek hiányoznak, helyenként 40-50 oldalt távolítottak el a kézzel írott füzetekből, néhol pedig oldalakat vágtak félbe. A külső beavatkozásra utal az is, hogy azokat a részeket, amelyeket maga Nagy Imre szeretett volna kihagyni, egyszerűen áthúzta tollával. Talán a kéziratokról készült filmtekercsek tartalmazzák a teljes anyagot. Ezt egyelőre még nem tudom, mert a papírba csomagolt tekercseket lezárva vettem át az ügyészségtől. Egyébként az sem kizárt, hogy a hiányzó szövegrészek kapcsán felkérjük az illetékes szerveket, indítsanak nyomozást. - Úgy tudom, a család döntése értelmében ezeket a fontos dokumentumokat egyelőre letétbe helyezik a legfőbb ügyész helyettesének páncélszekrényében. Mi motiválta ezt a döntésüket; s van-e remény arra, hogy a szélesebb közvélemény idővel esetleg bepillantást nyerjen ezekbe a nagy érdeklődéssel várt iratokba? - Ezeknek a dokumentumoknak a birtoklása úgy gondoltam, óriási felelősség. Ugyan én vagyok az örökös, de véleményem szerint ezek az iratok a nemzet kincsestárát illetik meg. Erőmet, figyelmemet egyelőre a Nagy Imre és mártírtársai temetésével kapcsolatos tennivalók kötik le. Ahhoz, hogy a hagyaték sorsát eldönthessük - úgy érzem - nyugalomra, időre van szükség. A dokumentumok egyelőre itt, a páncélszekrényben lesznek a legnagyobb biztonságban, később pedig esetleg egy történészcsoportot bízunk meg az anyag feldolgozásával, de szóba került egy Nagy Imre Intézet felállítása is a dokumentumok kezelésére, a korszak kutatására. - Úgy tudom, a legfőbb ügyész helyetteséhez egyenesen Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkártól érkeztek, akivel a temetéssel kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Ha megengedné, ezzel kapcsolatban tenném fel utolsó kérdésemet. A mai magyar belpolitikának - minden bizonnyal - egyik mérföldköve, illetve próbaköve lesz a temetés. Az utóbbi napokban számos nyilatkozat hangozott el felelős politikusok szájából. A legtöbbet hangoztatott formula a nemzeti megbékélés. Az ön véleménye szerint is valóban a nemzeti megbékélés napja lesz június 16-a? (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|