|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre rehabilitálása - 1. folyt.
|
Amióta Kádárt elmozdították, a pártra nagy nyomás nehezedett hangos refomszárnya, valamint a lakosság részéről, hogy mérje ismét fel a felkelést és Nagy Imre cselekedeteit. Egyre többen jutottak a következtetésre, hogy a kivégzett miniszterelnök a kommunista reformátorok előfutára volt, sőt mi több: vértanú. Nagy Imre földi maradványait exhumálták jeltelen sírjából, június 16-ikán, kivégzése 31. évfordulóján ünnepélyesen temetik el. Ez nagy tömeget vonz, az azonban még ismeretlen, hogy a párt vezetői részt vesznek-e rajta. Ellentétben a mai nyilatkozattal, a párt krónikáiban Nagy Imre továbbra is áruló és imperialista ügynökként szerepel és teljes rehabilitálására csakis akkor kerülhet sor, amikor a kijelölt pártbizottság befejezte tanulmányát. Ugyanakkor a nyilatkozat a jelen pártvezető, Grósz Károly személyes veresége. Grósz ugyanis hevesen ellenezte, hogy a párt megváltoztassa a hivatalos véleményt Nagy Imrével kapcsolatban. Félórás tévébeszédben azt magyarázta, hogy az újabb dokumentumok meggyőzték őt a tárgyalás törvénytelenségéről, de továbbra is ragaszkodott Nagy Imre politikai rehabilitációját ellenző pozíciójához. Nagy Imre - mondta Grósz - alapító tagja volt a a Magyar Szocialista Pártnak(sic ), a felette való bíráskodás párttagságát illetően a pártra tartozik, nem pedig a bíróságra. A ma rendelkezésre álló felvilágosítás nyomán továbbra is azt állíthatom, nincs alapja annak, hogy a korábbi döntést meg kelljen változtatni. De ha Grósz nem hajlandó arra, hogy engedjen és rehabilitálja Nagy Imrét, a párt növekvő reformszárnya olyasvalakit kereshet, aki erre igenis hajlandó. (folyt.)
1989. május 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|