|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. Az ülésen részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői.
Steiner Arnold titkár előterjesztésében véleménycserére került sor a párton belüli platformszabadsággal kapcsolatos elképzelésekről, javaslatokról, a Budapesti Pártbizottság álláspontjáról. Ezen a napirenden részt vettek a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Budapesti Reformkör, a Demokratikus Szocializmusért Fórum és a Münnich Ferenc Társaság képviselői. A pártbizottság hangsúlyozta: a platformszabadság elvének meghirdetése és érvényesítése fontos lépés a párt-demokrácia kiterjesztésében. A párttagság számára a platformszabadság elvei és gyakorlata azonban nem eléggé ismert, ezért ennek elsajátítására, működtetésére fel kell készülni. Döntő kérdés, hogy ne legyen öncélú, hanem a közös akarat, a megújuló politikai irányvonal kialakítását segítse. A platformszabadság önmagában véve nem biztosítja a párt megújulását, de elengedhetetlen feltétele annak. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy tisztázzuk a párt jellegét, működésének elveit, programját, az új helyzetnek megfelelően fogalmazzuk meg szervezeti szabályzatát, a párttagok jogainak és kötelezettségeinek alkotmányát, alakítsuk ki a párt demokratikus választási rendszerét. Kedvező - hangsúlyozta a pártbizottság -, hogy vélemények cseréjére horizontálisan is lehetőség nyílik, a platformok szervezhetővé válnak. Ez megköveteli, hogy a demokráciát és a centralizmust újszerűen a korábbi gyakorlattól eltérően értelmezzük. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különböző nézetek, vélemények első alkalommal a párt fórumain hangozzanak el, azt követően kerülhessenek a társadalmi nyilvánosság elé. A kisebbségi vélemények védelme érdekében javasolta, hogy az alapszervezetek, a testületek a tagjaik legalább tíz százaléka által felvetett támogatott nézeteket kötelezően napirendre kell tűzzék. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 19:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|