|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként - rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek. Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény. Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó. Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e területen. A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,, vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák - szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni. A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség. Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni, hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|