![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hévíz kontra bauxit - Rendkívüli tanácsülés Tapolcán
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 13., csütörtök - Rendkívüli ülést hívott össze csütörtökre a tapolcai városi tanács. Az egyre szélesedő Hévíz kontra bauxitbánya-ügyben kialakult vita, az elkészült szakértői vélemény és a Minisztertanács várható döntése késztette arra a városatyákat, hogy soron kívül kérjenek tájékoztatást a Bauxitbánya Vállalat igazgatójától arról; milyen lehetőségei vannak a bányának a különböző határidőket szabó döntések végrehajtására.
Fazekas János igazgató leszögezte, hogy a nyírádi bauxitbányát technikai okok miatt leghamarabb jövő év végén lehet felszámolni, ugyanis a bányát ki kell takarítani, fertőtleníteni, hogy az elárasztáskor ne szennyeződjön a felgyülemlő karsztvíz, amely egyébként ivóvízvezetékekbe kerül. Ez a határidő azonban olyan kényszerintézkedést okozna, ami óriási veszteségekkel járna. A föld mélyén maradó bauxitvagyon mintegy 6 milliárd forint értékű, s emellett előállnak foglalkoztatási gondok is. Mindemellett mintegy 150 millió dolláros többlet-kiadással kell számolni, hiszen a kiváló minőségű nyírádi bauxitot importból szükséges pótolni mindaddig, amíg az építés alatt álló új csab-pusztai bámyában megkezdődhet a termelés. Ez utóbbi bánya hidrogeológiai körülményei olyanok, hogy működtetéséhez már nincs szükség nagy mennyiségű vízkivételre. Ha a nyírádi bánya élettartama 1991-ig meghosszabbítható, akkor a veszteség 2.4 milliárd forintot tesz ki és lényegesen kevesebb, összesen 41 millió dollár a többletkiadás. A bauxitbánya igazgatója legésszerűbb kompromisszumnak nyírádi aktív viznívósüllyesztés 1992 decemberi megszüntetését tartja; ebben az esetben a gazdasági veszteség csupán 5 százaléka az azonnali leállítás költségeinek. A rendkívüli városi tanácsi ülésen a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat igazgatója beszámolt arról is, hogy Tapolcán és környékén, ahol a bányászcsaládok élnek, rendkívül feszült a hangulat, de bíznak abban, hogy olyan megoldás születik, amely mind a népgazdaság, mind pedig a természetvédelem érdekeit figyelembe veszi. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 20:25
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|