|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Enyhült az aszály a Mecsek vidékén
|
1989. március 25., szombat - Az elmúlt napok, hetek esőzései nyomán enyhült az aszály szorítása a Mecsek vidékén. A csapadék hatására életre keltek az őszi vetések és kedvezőbbé váltak a tavaszi munkak feltételei. Utoljára októberben áztatták meg ilyen kiadós esők a baranyai határt. A gyökérzónáig, azaz 25-30 centiméter mélységig átnedvesedett a talaj, attól lejjebb azonban - sajnos - még mindig puskapor szárazságú a föld.
Legdélibb országrészünkben kritikus helyzetet teremtett a hosszan tartó téli aszály. A talaj vízkészlete erősen megcsappant, a kutakban leapadt a víz, a patakok csaknem kiszáradtak. Jellemző, hogy az ősszel elvetett búza több mint egyharmada ki sem kelt, kétharmadánál pedig elmaradt a növényzet bokrosodása. A helyzet azért vált igazán kritikussá, mert 1989 első ötven napjában 5-6 milliméter eső hullott csupán. Most szeszélyes eloszlásban 60-80 milliméter csapadékot kapott Baranya. Az ötvenéves átlagtól ugyan ez is elmarad, de legalább elhárult a növénytermelést fenyegető katasztrófa. Az őszi vetések állapota szemlátomást megjavult. A napokban történt határszemle során a búza 51 százalékát már jónak és 35 százalékát közepesnek minősítették a szakemberek, s csupán 14 százalékának állapotát találták még mindig gyengének. Az esőzések elálltával nagy erővel indult meg a tavaszi vetés. Már földben van a borsó, a zab és az árpa zöme, s hozzáfogtak a cukorrépa vetéséhez is. Az idei tavaszon összesen 130 ezer hektárt vetnek el a baranyai gazdaságok. A talajművelő gépek - a csapadéknak köszönhetően - kitűnő minőségű magágyat tudnak készíteni. S a termőrétegben levő nedvesség hatására gyors csírázásnak, kelésnek indult az elvetett mag. Mindazonáltal a baranyai mezőgazdászok felkészültek az aszály újabb ,,fordulójára,,. A Mecsek vidékén ugyanis már a nyolcvanas évek eleje óta tart a szokatlanul száraz periódus. Ez idő alatt egy teljes év csapadékmennyisége ,,veszett el,, a mezőgazdaság számára, és a tendencia tartósnak ígérkezik. A megye földrajzi és vízrajzi adottságai nem teszik lehetővé az öntözést, ezért különféle agrotechnikai és agrokémiai módszerekkel igyekeznek mérsékelni az aszály káros hatásait. (MTI)
1989. március 24., péntek 22:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|