|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (5. rész)
|
- Minden ország feladatának tartjuk, hogy élen járjon a területén élő kisebbségek joginak biztosításában. A szocializmus ehhez történelmi lehetőséget teremt, de önmagában nem oldja meg. Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeket ért egykori sérelmek végleg feledésbe merüljenek, és a nemzetiségi léthez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre álljon. Ebben a szellemben készül önálló nemzetiségi törvényünk. Elvi politikánkhoz híven a külföldön élő magyarság sorsa a jövőben sem lehet közömbös számunkra. Meggyőződésünk azonban, hogy cselekvésünknek mentesnek kell lennie a nacionalizmus, a magyarkodás minden formájától. A külföldön élő magyarok érdekeit csak úgy segítjük, ha mi is türelmet, megértést tanusítunk más népek érdekei iránt. - Az utóbbi időben a fejlett tőkés országokkal való gyorsabb kapcsolatépítés előtérbe került tevékenységünkben. Ez természetes is, hiszen itt volt a lemaradásunk. Politikai felfogásunk és érdekeink alapján ezen az úton kívánunk tovább haladni. - Szeretném megragadni az alkalmat és kijelenteni: nagyra értékeljük azt a bizalmat és rokonszenvet, amit a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán vezető körei a magyar vezetés és politikánk iránt az elmúlt időszakban tanusítottak. - Tudatában vagyunk annak, hogy a következő évtized európai fejlődésének egyik meghatározó tényezője a nyugat-európai államok közössége. Eredményeiket nagyra becsüljük. Kívánjuk, hogy a nyugat-európai integráció fejlődése egyben az összeurópai együttműködést is erősítse. Mi a kölcsönösen előnyös együttműködés hívei vagyunk. Elvi meggyőződésből szorgalmazzuk a politikai és humanitárius kapcsolatok bővítését. Gazdasági téren a tőke, a munkaerő, a tudás szabad áramlásának biztosítására törekszünk. - Az együttműködés új formáinak bővítését kívánjuk az EGK-val. Az európai realitások és az EGK-országok szándékainak ismeretében ez ma az EK-szabványokhoz való csatlakozásunkat, az adórendszer harmonizálását, a piacra jutási feltételek javítását, a magyar fogadókészség erősítését jelenti. Az út a későbbi szorosabb együttműködéshez csak ezen keresztül vezet. Kétoldalú alapon keressük a kapcsolatok új lehetőségeit az EFTA-országokkal. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|