|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (3. rész)
|
A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. - A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól - mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a mgyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban - tette hozzá -, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapjanak, az esetleges félreértések eloszlódjanak. A Politikai Bizottság véleménye szerint a prágai tárgyalás eredményesen segítette a CSKP és az MSZMP, illetve Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti nagyon jó hangulatú, problémáktól mentes politikai együttműködés fejlesztését, hozzájárult a bizalom légkörének és a megértés szellemének erősítéséhez is. Előmozdította azt, hogy ne csak szavakban vetődjenek fel, hanem tettekben is napirendre kerüljenek a gazdasági együttműködés új lehetőségei, új impulzust adva ahhoz, hogy a vállalatok, az érdekelt cégek megtalálják egymást, s újabb eszközökkel fejlesszék az együttműködést. A Jugoszláviában folytatott megbeszélésről szólva kiemelte: hozzájárult egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A találkozón is kitűnt: a jugoszláv vezetés elszántan folytatja reformpolitikáját. Megállapodás született arról, hogy azok a vezetők, kollégák találkoznak elsősorban egymással, akiknek együttműködése hozzájárul a kapcsolatok eredményességéhez. (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|