|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
1956 - szovjet televízió
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 9. csütörtök (MTI-TUD.) - A szovjet tömegtájékoztatásban elsőként csütörtök este a Vremja című tévéhíradó foglalkozott részletesebben az 1956-os események megítélése körül kibontakozott magyarországi vitával. A tudósítás, amely egyúttal képet adott a jelenlegi magyarországi helyzetről is, kiemelte, hogy az MSZMP KB pénteki ülését megelőző napokban a téma a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe került.
A beszámoló utalt arra, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja rádiónyilatkozatában - a történelmi albizottság kutatásaira hivatkozva - az 1956-os magyarországi eseményeket népfelkelésként jellemezte. Ez a kijelentés a tudósítás szerint váratlan volt. Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök és más vezetők ezután érvekkel alátámasztva utasították vissza a történelmi tények effajta értelmezését, s azt, hogy ezeket a messzemenő következtetéseket egy ember vonta le és tette közzé a Központi Bizottság helyett, mondotta a tudósító. A vitával összefüggésben a riporter idézte az egyik budapesti kerület pártszervezetének véleményét, amely szerint nem szabad összekeverni a tömegek törekvését és az ellenforradalmárok fehér terrorba hajló cselekedeteit. A szovjet tévé budapesti tudósítója elmondta: Magyarországon aggasztja az embereket, hogy a jelenlegi politikai helyzet és a vezetők közötti nézeteltérés növekvő társadalmi feszültségek közepette alakult ki. - Áremelésekkel, a munkahelyek csökkentésével, a fogyasztás visszafogásával nem lehet megoldani a magyar gazdaság és a társadalom minden gondját - hangzott el a riportban, utalva arra, hogy ez a gondolat hatotta át a fővárosban megtartott szakszervezeti nagygyűlést is. Ezen Nagy Sándor, a SZOT főtitkára határozottan leszögezte: a szakszervezetek a dolgozók anyagi terheinek csökkentéséért lépnek fel. +++
1989. február 9., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|