![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NSZK: magyar vezetők 1956-ról - NSZK-sajtóvisszhang (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bonn, 1989. február 1. szerda (MTI-TUD) - A Német Kommunista Párt (DKP) lapja, az Unsere Zeit szerdai számában teljes terjedelemben közöli az MTI jelentését Pozsgay Imre államminiszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának rádiónyilatkozatáról.
Az interjút, amelyben a magyar politikus az MSZMP KB munkacsoportjának az 1956-os eseményekkel kapcsolatos eddigi következtetéseit ismertette, a kommunista lap ,,Az utóbbi négy évtized Magyarországon,, címmel közölte. Ilyen terjedelmes magyar politikai nyilatkozat hosszú ideje nem látott napvilágot a lapban. Az Unsere Zeit folyamatosan át kívánja venni a vita többi részvevőjének megnyilatkozásait, így Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának válaszát, illetve interjúját is. A belső pártviták miatt megszakadt kongresszusának február 18-ára kitűzött befejezése előtt álló DKP a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésétől kísérve igyekszik levonni eljövendő tevékenysége, megújulása szempontjából szükséges következtetéseket a szovjetunióbeli átalakulási politika és általában több kelet-európai szocialista ország reformfolyamataiból. Eközben pontosítva helyzetét és szövetségi politikáját a nyugatnémet társadalomban és tisztázva az eddigiekben különösképpen szoros viszonyát az NDK-hoz és az NSZEP-hez, fontosnak tartja a szovjet és kelet-európai véleménypluralizmus demokratikus kibontakozásának tükröztetését. Ennek része a magyarországi állásfoglalások hiteles ismertetése is. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerdai vezércikkében szenzációsnak tekinti Pozsgay Imrének azt a kijelentését, amely szerint az 1948-1949-ben átvett vagy az országra rákényszerített szocializmusmodell tévútra vezetett, s így a mostani válságnak is okozója lett. Noha a lap szerint nem csoda, hogy az 1956-os események népfelkelésnek történt nyilvánítása, vagyis a történelem ilyen lényegi átértékelése után szólásra jelentkezett Grósz Károly főtitkár is, ellenvetései - írja - valószinűleg nem elvi elutasítást tükröznek. ,,Fellépése inkább arra irányuló fáradozás, hogy megelőzze a konfliktusok befelé és kifelé egyaránt szükségtelen kiéleződését,,. (folyt.)
1989. február 1., szerda 14:25
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|