|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata - Die Zeit (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. június 7. szerda (MTI-tud.) - Elérkezett az ideje annak, hogy a párt ne a mindanható hatalom és a mindentudás elméletével, hanem a nép által legitimálja magát. Magyarországon most új épületre van szükség, nemcsak átalakításra, mert pluralizmus volt már 1948 előtt is, így tehát az új épület sem egészen előtörténet nélküli, s a polgári demokrácia értékei is hozzá tartoznak a szabadság technikájához. A többi között ezt hangsúlyozta a Die Zeit című nyugatnémet hetilap számára adott interjújában Pozsgay Imre államminiszter.
A Theo Sommer főszerkesztő és Haug von Kuenheim szerkesztőségi igazgató által készített beszélgetést pénteki számában közli a befolyásos lap, amelynek egyik kiadója Helmut Schmidt volt szövetségi kancellár. Tévedés volt 1948-1949-ben egy az egyben átvenni a sztálini modellt, noha ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az azóta eltelt negyven esztendőben Magyarországon nem teremtettek értékeket, nem volt haladás - mutatott rá az államminiszter. Ám ha mindez nyílt, demokratikus rendszerben megy végbe, a haladás is nagyobb, jelentősebb lett volna. Pozsgay Imre a megtartandó értékek sorában említette az 1944-1945 fordulóján lezajlott magyarországi forradalom, a régi anakronisztikus berendezkedés szétverése után megvalósított földreformot, valamint a szövetkezeti mozgalmat, amelyben az egyéni kezdeményezés kollektív gondolkodással párosult, s amely értékteremtő formaként volt képes termelni. Ugyanakkor az akkori rendszert nem lehet összehasonlítani a szovjet kolhozrendszerrel. A miniszter kiemelte a magyar iskola- és oktatási rendszer demokratizálását, mert ez alapja az új minőségnek, annak, hogy a társadalom minden rétege és osztálya előtt meg lehetett nyitni a felemelkedés lehetőségeit. Ugyancsak az új épületbe átemelendő értékként méltányolta azt az érdekekre orientált, a különböző érdekek között differenciáló gondolkodást, amely a hatvanas évek eleje óta lehetővé tette a különböző társadalmi csoportok önkifejezését. (folyt.)
1989. június 7., szerda 20:26
|
Vissza »
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata - Die Zeit (2. rész)
|
A Die Zeitnek a mostani magyarországi belső társadalmi fejlődés sajátosságaira, valamint arra vonatkozó megállapítására, hogy az MSZMP főtitkára szerint a kommunista pártnak öt évig még hatalmon kellene maradnia, az államminiszter kifejtette: ebben eltér a véleménye a főtitkárétól. Elvben elfogadja ugyan azt a tételt, hogy a kommunista pártnak, pontosabban az MSZMP-nek még hatalmon kellene maradnia, de nem tart helyesnek egy olyan lengyel megoldást, hogy a pártok számára már eleve meghatároznak bizonyos kvótákat. A pártnak úgy kell megújulnia, és úgy átalakulnia, hogy ezáltal képes legyen megszerezni a szavazatok többségét. Ennek aztán szabad választásokon kell eldőlnie. Látja-e egy ellenreform veszélyét, hol vannak a határok Magyarország számára a Varsói Szerződésben és KGST-ben, s mi a véleménye arról, hogy a Pravda áprilisban a magyar pártot félreérthetetlenül intette a szocializmus felszámolásától? - hangzottak a Die Zeit vezetőinek kérdései. Pozsgay Imre az elsőre utalva megállapította: elvileg ez lehetséges, ám a Magyarországon kialakult jelenlegi feltételek közepette sok okból kizárt, hogy felülkerekedhessék egy ellenreform. A másik kettőt elemezve megjegyezte: 1956 óta és 1968 óta Európában és a szocialista országokban is lényegi változások mentek végbe. A legfontosabb új tényező kétségtelenül a glasznoszty és a peresztrojka irányvonala, általában a gorbacsovi vezetés magatartása és szemlélete. Ez a vezetés - erről meg vagyok győződve - pontosan tudja, hogy Magyarországon nincs szó a szocializmus felszámolásáról, hacsak a szocializmust nem azonosítjuk az állandóan kielégítetlen szükségletekkel és az áruhiánnyal, az ösztönzés nélküli, nem hatékony cselekvéssel, a gazdasági növekedés csökkenésével. Ha azonban a szocializmuson nem tömeges szegénységet és a szabadság hiányát értjük, akkor semmitől sem kell tartani, mert Magyarországon csak ezeket akarják elutasítani. (folyt.)
1989. június 7., szerda 20:28
|
Vissza »
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata - Die Zeit (3. rész)
|
Ilyen helyezetben természetesen vannak olyan külpolitikai konvenciók is, amelyeket tiszteletben kell tartani. És van két olyan küszöb, amelyet a magyar reformnak nem szabad átlépnie: elsősorban nem szabad létrejönnie Magyarországon polgárháborús állapotnak, mert ez veszélyeztetné és destabilizálná az egész európai térséget. Másodszor Magyarországnak nem szabad egyoldalú kezdeményezéseket tennie, hogy meg ne zavarja az európai egyensúlyt és szövetségi rendszereket. Ezzel összefüggésben adott az államminiszter határozott nemleges választ a Varsói Szerződésből való esetleges kilépésre vonatkozólag. A Die Zeit ilyen értelmű kérdésére válaszolva Pozsgay Imre egészen bizonyosnak mondotta, hogy 2000-ben Budapesten is lesz Nagy Imre utca vagy egy olyan tér, amelyet az 1958-ban kivégzett magyar miniszterelnökről neveztek el. Hogy már erre sor kerülhetne ebben az évben, ennek a kérdésnek kapcsán kifejtette, hogy ezt nem lehet előre megmondani. Minden jel azonban arra vall, hogy a jogi rehabilitáláson kívül elkerülhetetlen a politikai rehabilitálás is. Személyesen úgy vélem - jelentette ki Pozsgay Imre - hogy Nagy Imre esetében juszticmord történt. +++
1989. június 7., szerda 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|