|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlési visszhangok 1. rész
|
1989. január 12. csütörtök (MTI) - Németh Miklós kormányfő bízik abban, hogy pártja megnyeri a következő választásokat - írta budapesti keltezésű tudósításában a The Independent. Mint a lap kiküldött tudósítója írja, a Minisztertanács elnöke kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a választási hadjáratban az MSZMP óriási előnnyel indul ellenfeleivel szemben. ,,Pártunk jól szervezett, és 800 ezres tagsága tömegtámogatást jelent. Több mint valószínű, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt képes lesz megszerezni a többséget a nemes versengésben,, - mondta Németh Miklós a The Independent tudósítójának.
A lap megjegyzi, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények parlamenti megszavazásával ,,Magyarország lett az első olyan kelet-európai állam, amely meghatározta a többpártrendszerhez való visszatérés menetrendjét,,. A The Times csütörtökön helyszíni tudósítást, a kommentároknak fenntartott oldalán pedig hírmagyarázatot is közölt az Országgyűlés munkájáról. Sallie Ecroyd parlamenti jelentésében kiemeli: ,,Megfigyelők szerint az új törvényekkel arra tesznek kísérletet, hogy szabályozzák mindazt, ami már folyamatban van: Magyarországon valójában már több hónapja érvényesül bizonyos mértékű pluralizmus,,. George Schoepflin, a Londoni Közgazdasági Egyetem (London School of Economics) magyar származású politológus professzora a The Times számára írt elemzésében bemutatja azokat a szervezeteket, amelyek most párttá szerveződhetnek, majd kifejti: ,, Kísért 1956. emléke, széles körben elterjedt a robbanástól való félelem. Az analógia azonban pontatlan. (...) A párton belül, ha vonakodva is, mindinkább elfogadják azt a tételt, hogy a párt nem tudja egyedül megoldani a gazdasági válságot, szüksége van a társadalom aktív támogatására és részvételére. A párton belüli reformerek azt hangoztatják, hogy komor kilátásokkal terhes ennek az útnak az alternatívája, amely a jugoszláv infláció, a lengyel stagnálás és a román éhezés keveréke lehet.,, (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlési visszhangok 2. rész
|
Schoepflin úgy véli, hogy a parlament szerepének növelése és különböző pártok koalíciójának létrehozása, vagyis - mint írja - ,,a demokrácia irányába mutató fordulat megvalósulása hozzásegítené az országot a fojtogató külföldi adósság kezeléséhez is. Egy demokratikus Magyarország a Nyugat jóindulatát élvezné mind politikai, mind gazdasági téren. A Szovjetunió hasonlóképpen kifutási lehetőséget adna egy ilyen kísérlet számára. Ez nagyon is beleillik a gorbacsovi irányelvekbe, és a szovjet konzervatívokkal szemben bizonyítékként szolgálna arra, hogy a demokratizálás nem jelenti a világ végét,,. A The Daily Telegraph budapesti tudósítója szerint az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadása kulcsfontosságú mérföldkő abban a reformfolyamatban, amelyet a vezetés - Grósz Károllyal az élen - elindított. Az ellenzékkel való együttműködésről, sőt, koalícióról elhangzó megnyilatkozások megvilágítják, miként változott a politikai bizottság gondolkodása és milyen messzire hajlandó elmenni a reformok tekintetében,, - írja a konzervatív napilap. ,,Magyarország a politikai pluralizmus útján,, címmel a The Guardian tudósítója arról ír, hogy ,,elemzők szerint a magyarországi fejleményeket élénk figyelemmel kísérik a környező országokban, kivált Lengyelországban és Jugoszláviában, ahol szintén napirendre került a pluralizmus kérdése,,. A lap egy meg nem nevezett szovjet forrást idéz, aki szerint ,,Moszkva támogatja és sasszemekkel figyeli a magyar kísérletet,,. A vezető NSZK-beli napilapok közül a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau csütörtökön egyaránt arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával Magyarország nagy lépést tett a demokratikus viszonyok megteremtése felé. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlési visszhangok 3. rész
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézve megállapítja, hogy Budapest a jogállamisághoz vezető úton nyugat-európai példaképeket tart szem előtt. A Frankfurter Rundschau értékelése szerint a parlamenti vita megtartásával és a két törvényjavaslat megszavazásával ,,a komunista Kelet-Európában jogpolitikai szűzföldre léptek. Bármilyen ellentmondásosnak ígérkezik is ez a folyamat, Magyarország nekigyürkőzik, hogy a politikai pluralizmus elvét intézményesítse, töbpártrendszerré alakítsa,,. A lap szerint az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények még a nyugati törvényekkel összehasonlítva is nagyvonalúak. Mindkét lap kiemeli: a törvényjavaslatokat nagy többséggel fogadták el, és az egyértelmű szavazási eredményhez általános megítélés szerint lényegesen hozzájárult Berecz János KB-titkár felszólalása. ,,Berecz János - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung - mintegy a pártapparátus nevében zöld utat adott a politikai tevékenység szabadságához, és partnerként üdvözölte a már létező - és immáron törvényesítendő - politikai szervezeteket.,, A Frankfurter Rundschau az augusztus 1-jéig a Parlament elé terjesztendő párttörvény kapcsán úgy véli: ,,Reményekre jogosít Berecz Jánosnak az a kijelentése, amellyel elismerte a nép demokratikus-pluralista érettségét,,. Mindkét lap szerint a konzervatív gondolkodású kommunisták nyugtalansága tükröződött Puja Frigyes volt külügyminiszter parlamenti felszólalásában. A Deutschlandfunknak, az NSZK országos rádióállomásának tudósítása szerint a most megszavazott törvények magyar sajátosságában testet öltött az utóbbi évek néhány fontos tapasztalata is. Így például az, hogy az értelmiségi támogatású, úgynevezett ellenzéki csoportok egyáltalán nem rendítik meg a párt- és államhatalmat. Az alternatívokkal kapcsolatos magyar tapasztalat azt mutatja, hogy a kommunista párt az ilyen szervezetek megléte esetén is megőrizheti hatalmát - állapította meg a Deutschlandfunk. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlési visszhangok (4. rész)
|
A kínai hírügynökség jelentésében rámutatott, hogy Magyarországon a törvényhozás 1948 óta első ízben tett lépést a hivatalos politikai ellenzék engedélyezése felé. Berecz Jánost idézve az Új Kína kiemeli: a párt legálisnak tekint minden olyan politikai erőt, amely ,,politikai felelősséget,, tanúsít. Az Asahi Evening News című japán lap csütörtökön ,,Magyarország egyengeti az utat a politikai ellenzék számára,, címmel kéthasábos cikkben számolt be az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadásáról. A szovjet hírügynökség az országgyűlési ülésszak befejeződéséről közölt tényszerű jelentésében megemlítette, hogy az egyesülési jogról szóló új törvény nem zárja ki politikai pártok alakítását, és hogy e kérdést még ebben az évben kidolgozandó külön törvényben szabályozzák. Berecz János felszólalásából a TASZSZ azt a megállapítást idézte, amely szerint az 1988. májusi országos pártértekezlet fontos politikai ösztönzést adott az új törvények előkészítésének. A párt úgy véli, hogy az egypártrendszer keretei között érvényesülő politikai pluralizmus is előmozdíthatná a társadalmi fejlődést az országban, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy lehetőséget teremtsen más pártok alakítására is - idézte Berecz Jánost a TASZSZ. (Szerk.: Összeállításunk az MTI külföldi tudósítóinak jelentéseiből készült.) +++
1989. január 12., csütörtök 16:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|