|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ceausescu követelése
|
-------------------- München, 1989. november 21. (SZER, Világhíradó) - Ceausescu román elnök és pártfőnök tegnapi hosszú beszédének az a része, amelyben a Hitler-Sztálin paktum utólagos érvénytelenítését követelte, alkalmasint senkit sem tévesztett meg. A kondukátor Szovjet-Moldáviával, az egykori Besszarábiával kapcsolatban azzal a Gorbacsovval fordult szembe, akinek nyersolaj- és földgázszállítmányai nélkül a lerongyolódott román gazdaság teljesen összeomlana. Ara-Kovács Attilát hallják Budapestről: Annak ellenére, hogy Ceausescu elnök hétfőn a román párt XIV. kongresszusán mondott beszédével nem érintette a korábbi spekulációkban már előre beharangozott szenzációkat, például a varsói paktumból való esetleges kilépést, sőt ellenkezőleg, nem mondható mégsem, hogy az expozé teljesen érdektelen lett volna. Megfigyelők fontos momentumként emelik ki azt az egy szem utalást, melyben a szónok a második világháború előestéjén megkötött Molotov-Ribbentrop, pontosabban Hitler-Sztálin paktum tényeit említette. Miért is fontos figyelnünk erre az újabb fejleményre? Helyesebb lenne e kérdést akként fölvetni, miért nem beszéltek Romániában eddig erről a paktumról. Nos, a válasz a témát ismerők előtt sohasem volt titok, ugyanis a két egykori totális diktatúra vezére egyebek mellett egykoron abban is megegyezett, hogy az 1920-at követően Romániához csatolt Besszarábiát visszaszolgáltassa a Szovjetuniónak, amelyik erre az ottani többségi román ajkú lakosság ellenkezése dacára stratégiai és nacionalista okokból igényt tartott. Besszarábia szovjet annektálása egyébként a paktumot követően meg is történt. (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ceausescu követelése - 1. folyt.
|
A háború utáni román kormányok - és persze főképp a kommunista kormányok - kerültek minden alkalmat, hogy akárcsak fel is vessék Besszarábia hovatartozásának kérdését, vagy utalások formájában célozzanak az ott élő kétségkívül román etnikumú lakosság egyre romló helyzetére. Megkötötte kezüket nemcsak a Szovjetunióval fennálló függőségi viszony, de az is, hogy a nagyhatalmi területrendezések során Besszarábia kérdése minden esetben felvetette Erdély hovatartozásának problematikáját is. Most viszont épp az elmúlt hetek moldáviai, azaz besszarábiai megmozdulásai során épp ott, a kisinyovi tüntetéseken merült fel a követelés, hogy a területet csatolják Romániához. Nem lehet kétséges tehát, hogy a hagyományos és a mai romániai nacionalizmus immáron magáévá tesz, de legalábbis fontolgat irredenta elképzeléseket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről sem, hogy a Besszarábiára való célozgatásaival Ceausescu a pártkongresszuson is alkalmat próbált teremteni arra, hogy a számára olyannyira ellenszenves, mi több veszélyes mai moszkvai vezetés belső nemzetiségi problémáit gyarapítsa. Nem lehetne csodálkozni azon, ha Kisinyovban nemzeti biztatásként értékelnék Ceausescu szavait. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|