|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - délután (1. rész)
|
1990. július 29., vasárnap - Az országra rekkenő hőséget
hozó július végi vasárnapon mínuszt mutatott a politikai hőmérő: a
köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt népszavazás nem
váltott ki közéleti hevületet az állampolgárok többségéből. A
helyzet délutánra, az urnák lezárása előtti órákra sem változott,
továbbra is az általános érdektelenség volt a jellemző.
A sajtó ugyan hírül adta hogy ezúttal nem értesítik ,,kopogtatócédulán,, a választókat, a tanácsok pedig ezenkívül falragaszokon azt is tudatták a lakossággal, hogy hol - legtöbb helyen az országgyűlésiképviselő-választások szavazóköreiben - adhatja le szavazatát a választó. Föltételezhető, hogy ennek ellenére sokan nem is tudtak a népszavazásról. Az MTI tudósítói szinte teljes tájékozatlanságot a tanyás vidékeken tapasztaltak, az itt élő emberek ugyanis a nyári munkák idején ritkán néznek televíziót, újságot pedig nem fizetnek elő, hiszen a tanyai lakosoknak semmilyen küldeményt, hírlapot nem visz házhoz a posta. A falusi választási bizottságoknál arra hívták föl a figyelmet: aki vasárnap mégis elment szavazni, az többnyire igennel szavazott - hiszen az ellenkező állásponton lévőknek elegendő volt, ha otthon maradtak.
Borsod-Abaúj-Zemplénben a lakosok részvételi arányát tekintve már most megjósolható: a megyében érvénytelen népszavazást tudhatnak maguk mögött. Bár jócskán vannak eltérések - Miskolcon például volt olyan körzet, ahol délután háromra sem ment el szavazni a névjegyzékben szereplők 5 százaléka, és volt szavazókör, ahol ez a szám meghaladta a 20 százalékot -, általánosságban elmondható, hogy a délutáni órákra is csupán 10-15 százalékos volt a részvételi arány. Vidéki szavazatszedő bizottságok beszámolói alapján a peremkerületekben, családi házas körzetekben többen (20 százalék fölött) mentek el szavazni - például Ózdon, de Leninvárosban még 3 óra körül sem volt több 8 százaléknál a szavazók aránya. A várakozással ellentétben nem ugrott meg az ebéd utáni órákban a szavazók száma. Míg az őszi népszavazás alkalmával szinte tülekedtek a pártok a szavazatszámláló bizottságokbeli helyekért, most Miskolcon, kevés körzettől eltekintve, csupán a Szocialista Párt képviseltette magát. (folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Népszavazás - délután (2. rész)
|
Békés megyében a kora délutánig a mintegy 320 ezer szavazópolgárból 33 ezren mentek el szavazni a köztársaságielnök-választás módjáról. A legnagyobb arányban a békéscsabaiak és az orosháziak: a megyeszékhelyen a választók 11,7, az orosházi kerületben a polgárok 11,3 százaléka voksolt. A legkevesebben Szeghalmon éltek eddig szavazati jogukkal.
Csongrádban a részeredmények délutáni összegzésekor 10,56 százalékos volt a szavazók aránya. A szavazásra jogosultak száma 361.706, közülük csak 35.050-en adták le voksukat. Szegeden 12 százalékos megjelenést regisztrálhattak a szavazatszámláló bizottságok. Volt olyan szavazókör, ahol mindössze három személy jelent meg. A községek között a legalacsonyabb százalékot - 2,5-öt - Csengeléről jelentettek, a városok közül Csongrádról 10,95 százalékot.
Fejér megye 300 ezernél több szavazásra jogosult állampolgárából alig 30 ezren járultak az urnák elé a kora délutáni órákig. A 600 lelkes Úrhida községben például 14 óráig 30-an adták le szavazatukat. Hasonló az arány a megye más községeiben, kistelepüléseiben is. A városokban nagyobb valamivel az érdeklődés, de a szavazók aránya sehol sem emelkedett 10-15 százalék fölé.
A hagyományokra alapozott jóslatok ellenére - mármint hogy a szavazók inkább a délutáni órákban keresik fel a választókörzeteket - Komárom-Esztergom megye településein délután még a délelőttinél is kevesebben járultak az urnákhoz; 16 óráig ugyanis a lakosság 10 százaléka sem jelent meg a választókörzetekben. A ,,negatív rekordot,, Kisbéren és környékén érték el, ahol az erre jogosultak mindössze 8,03 százaléka szavazott. A legtöbben a Komárom székhelyű 4. számú választókerület településein szavaztak, az erre jogosultak 10,5 százaléka voksolt.
Nagyfokú érdektelenség jellemezte a vasárnapi népszavazást Győr-Sopron megyében is; igen alacsony volt a részvétel a megye három nagyobb városában, Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróvárott: a szavazóhelyiségek zárása előtt három órával alig haladta meg a 10 százalékot. A híres balfi gyógyfürdő többszáz beutaltja közül délután 3 óráig mind össze egyetlen egy szavazott, jóllehet az országgyűlési választások idején itt több száz szavazó jelentkezett megfelelő igazolással a helyi szavazóhelyiségben. (folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Népszavazás - délután (3. rész)
|
Rendkívül kevesen éltek szavazati jogukkal vasárnap Hajdú-Bihar megyében. Debrecenben délután 4 óráig 15 ezer állampolgár kereste fel a szavazófülkéket, s ez a névjegyzékbe vetteknek csupán 9 százaléka. Semmivel nem volt jobb a helyzet Hajdú-Bihar más településein; csupán Püspökladányban és környékén haladta meg némileg a 10 százalékot a szavazók száma.
Heves megye hat választókerületében 15 órára elkészültek a népszavazás első részadatainak első összegzésével. Elsőként a füzesabonyi kerület adatai érkeztek meg a megyei központba: a szavazásra jogosult 34.827 polgár közül 4553-an járultak az urnákhoz, ez alig haladja meg a 12 százalékos arányt. A többi kerületben is hasonló, vagy egy-két százalékkal nagyobb az érdeklődés.
Lanyha érdeklődés mellett folyik a népszavazás Nógrád megyében. Tizenöt óráig a megye négy választókerületében alig 24,5 ezer választópolgár adta le szavazatát, ezzel az arány csupán 14,6 százalék.
Lehangoló a Pest megyei népszavazás eddigi eredménye: a 928 szavazókörben eddig leadott szavazatok aránya átlagosan mindössze 8,2 százalék. A legtöbben Vácott és Szentendrén járultak az urnák elé, ahol a lakosság 11,3 százaléka adta le voksát. A legkisebb sikerrel Ráckevén, Dabason és Cegléden bonyolódott a népszavazás, ahol 5-7 százalék körül mozgott a szavazók aránya. Nagykőrösön az egyik külterületi szavazókörben délelőtt 10 óráig semmi dolga nem akadt a bizottságoknak, ekkor érkezett az az egyetlen szavazat, s délután 4 óráig több nem is volt. Általános tapasztalat, hogy a választópolgárok nem éltek a más településen való szavazás jogával, így a Dunakanyarban üdülő emberek közül is csak kevesen.
Somogy megyében 30.157 szavazatot adtak le délután 3 óráig. A több mint 262 ezer választópolgárnak nem egészen 11,5 százaléka járult az urnákhoz. A megye hat választókerületében nincs lényeges eltérés a részvétel mértékét illetően; az arányok 11 és 12,5 százalék között változnak. A Balaton-partot érintő két választókerületben mintegy 1600-an szavaztak az állandó lakhelyükről hozott igazolással.
Tolna megyében a délután négy órakor összesített eredmények szerint a választópolgárok 9 százaléka kereste föl a szavazóhelyiségeket. (folyt.köv)
1990. július 29., vasárnap 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Népszavazás - délután (4. rész)
|
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 15 óra után beérkezett jelentések szerint a 424 szavazókörzetben a választópolgároknak mindössze 9,92 százalék adta le voksát. A legtöbben a szolnoki 4-es számú országyűlési választókerületben jelentek meg: a szavazásra jogosultak 12,66 százaléka.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tíz választókerületben - 572 szavazókörben - a 15 óráig leadott szavazatok alapján sehol nem volt a 15 százaléknál több a részvételi arány. A legtöbben a fehérgyarmati 10-es számú választókörzetben jelentek meg, itt a részvételi arány 14,1 százalék volt. Legkevesebben a nagykállói 4-es számú választókerületben járultak az urnák elé, a szavazásra jogosultak 7,15 százaléka. Nyíregyháza két választókörzetében a választók 8-9 százaléka adta le szavazatát.
A Balaton északi partján délután 4 óráig 1800-an szavaztak igazolással, tehát a nyaralók közül ennyien látták fontosnak, hogy az urnák elé járuljanak. Legtöbben Balatonfüreden keresték fel a szavazóhelyiségeket, összesen 1200-an. Lényegesen azonban a nyaralók sem növelték a szavazóközpontok forgalmát, amely egész nap igen gyér volt Veszprém megyében; a délutáni megyei összesítés szerint 4 óráig a szavazók aránya alig haladta meg a 10 százalékot.
A Zala megyei választási irodához befutott vasárnap délutáni adatok alapján csaknem teljesen bizonyos már, hogy Zalában eredménytelenül zárul a népszavazás, ugyanis a választói névjegyzékbe vett 234.396 polgár közül 24.266 adta le voksát 15.30 óráig, ez pedig a szavazásra jogosultaknak mindössze 10,35 százaléka.
A legfrisebb baranyai jelentés szerint a dél-dunántúli megyében délutánra szinte teljesen leállt a szavazás; óránként mindössze ezer-kétezer választópolgár jelent meg urnáknál abból a több mint negyedmillióból, aki még nem szavazott. Így tizenhat óráig a szavazásra jogosultak 12 százaléka voksolt csupán. Pécs 3-as számú választókerületében, amely magában foglalja az újonnan épült Lvov-kertvárost is, ez az arány még a 10 százalékot sem érte el; számos kistelepülésen, főképpen Mohács és Komló térségében, a választópolgárok 5 százaléka szavazott.
Arról, hogy tizennyolc óra után is nyitva tartsák-e a szavazókört, mindenütt a szavazatszámláló bizottság elnöke dönt, de délután ötig érkezett jezések szerint csupán Jász-Nagykun-Szolnok megyében döntöttek - reménykedve a kirándulásból, fürdőzésből visszatérők közéleti véleménynyilvánításában - a hosszabbítás mellett. (MTI)
1990. július 29., vasárnap 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|