|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Parlamentben folytatódtak az államtitkári meghallgatások (1.
rész)
|
1990. június 1., péntek - Újabb közigazgatási
államtitkárjelölteket hallgatott meg az Országgyűlés gazdasági
bizottsága pénteki ülésén. Elsőként Gyurkovics Sándor kapott
lehetőséget a bemutatkozásra és tervei felvázolására. A közlekedési
és hírközlési tárca leendő közigazgatási államtitkára az ELTE Állam-
és Jogtudományi Karán szerezte meg doktorátusát 1959-ben. Azóta a
közlekedés különböző területein jogászként dolgozik.
A jelölt elmondta, hogy személyes tapasztalatai szerint az a társadalmi, erkölcsi és gazdasági válság, amely az országban tapasztalható, tükröződik a közlekedésben és a hírközlésben is.
Gyurkovics Sándor jó szakembergárdával, az eddiginél lényegesen kisebb létszámmal képzeli el az új minisztériumot, amelynek munkájára a jólszervezettség, a rend és a fegyelmezettség lesz jellemző. Úgy vélekedett: indokolt a közlekedésben is erősíteni a piaci szemléletet. A közüzemi jellegű feladatoknál, azaz elsősorban a menetrend szerint személyszállításban továbbra is megmarad bizonyos központi irányítás, illetve koordináció, ám az áruszállításban - mint már az eddigi példák is mutatják - megvannak a piacosítás lehetőségei. Az úthálózat és a hírközlés fejlesztéséhez elsősorban a privatizáció adhat lendületet - mondotta -, úgy tűnik, hogy az ilyen jellegű infrastruktúra kiépítése, illetve működtetése a jó üzletek közé tartozik, ezt jelzi az is, hogy nagyon sok a külföldi jelentkező. Egyelőre azonban még nem született döntés abban, hogy az állam szerepe és részvételi hányada mekkora legyen a vállalkozásokban.
A továbbiakban Lőrincz Györgyöt, a leendő munkaügyi államtitkárt hallgatta meg a testület. A jelölt elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jogi főosztályának vezetője, s mindössze negyven éves. Elsősorban azért vállalta a megbizatást, mert már eddig is jelentős szerepet vállalt a munkajogi szabályozásban, s úgy véli, hasznos elgondolásai vannak a továbblépést illetően is. Aláhúzta: a Munkaügyi Minisztérium elveszti létalapját, ha megmarad a hagyományos gyakorlat, s azt nem váltja fel a munkavállalók és munkáltatók közötti érdekegyeztetés rendszere. Óvott attól, hogy a kormány rövid távú előnyök érdekében kihasználja e két érdekcsoport közötti nézetkülönbségeket, ebből ugyanis hosszú távon csak hátrányok származhatnak. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Parlamentben folytatódtak az államtitkári meghallgatások (2.
rész)
|
Úgy vélte: a kormánynak nem szabad beleavatkoznia a munkaügyi folyamatokba. Az elérendő célok közül kiemelte az átfogó foglalkoztatáspolitika kidolgozásának szükségességét. Fontos feladatnak tartotta a munkanélküliség megelőzését, de ehhez - húzta alá - újfajta átképző rendszerre, átképző központok létesítésére van szükség. Véleménye szerint egyébként az egyetlen igazi megoldás ebben a kérdésben a vállalkozások élénkítése.
Kérdésekre válaszolva a jelölt egyebek között elmondta, hogy rendkívül sürgős feladatnak tartja az új Munka Törvénykönyve elkészítését, a tervek szerint ezt már a jövő év elején a parlament elé terjesztik.
Végül Auth Henrik, az ipari és kereskedelmi államtitkári poszt várományosa számolt be röviden eddigi pályafutásáról és szakmai elképzeléseiről. A jelölt 39 éves, 1976-ban végezte el a közgazdasági egyetemet. Tavaly lett miniszterhelyettes az Ipari Minisztériumban. Úgy vélte: három hónap elegendő ahhoz, hogy a több tárca összevonásával felállítandó minisztérium működőképes legyen. Megítélése szerint tisztán funkcionális elvek alapján kellene a tárca szervezetét kialakítani, már csak azért is, mert az eddigi ágazati felépítés kedvezett a különböző lobbyknak.
A kérdésekre adott válaszaiból kiderült, hogy egyelőre még nem teljesen felhőtlen a feladatelhatárolás a különböző tárcák között. Ezért a közeljövőben szakértői csoportokat állítanak fel, amelyek az érdekelt szervezetekkel egyeztetve döntenek a vitás kérdésekben. Szó volt arról is, hogy a minisztériumi átszervezés 380 ipari, 200 kereskedelmi minisztériumi és 20 tervhivatali dolgozót érint, ám az új tárca maximális létszáma nem haladja meg a 400-at. A munkatársak kiválasztásában a fő alapelv az alkalmasság, illetve a kontraszelekció megállítása lesz. (MTI)
1990. június 1., péntek 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|