![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Munkavállalók Részvényvásárlási Programja (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. február 5., hétfő - Megkezdődtek annak a törvénynek az
előkészítő munkálatai, amely lehetővé teszi, hogy a viszonylag kis
jövedelmű munkavállalók is bekapcsolódhassanak a privatizációs
folyamatba: Martonyi János kormánybiztos kezdeményezésére
kidolgozták a Munkavállalók Részvényvásárlási Programját. E munkában
részt vett a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi
Intézetének és Szociológiai Kutatóintézetének, a Magyar Nemzeti
Bank, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a
Pénzügykutató Rt. munkatársai.
A szakértői csoport egyik tagja, Lukács János iparszociológus az MTI munkatársának elmondta: a tervezett program meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók részvénytulajdonosok legyenek vállalatuknál. A gazdaság jövőjének egyik kulcskérdése ugyanis az állami tulajdonlás lebontása, a privatizálás. Ebben a folyamatban azonban jelenleg csak korlátozott mértékben lehet a lakosság vásárlóerejére alapozni, mert a munkavállalók nagy tömegének nincs pénze részvények vagy tulajdonrészek vásárlására, s emiatt a jelenlegi privatizációs kedvezményeket sem veheti igénybe. Mindez korlátozza a széles körű privatizálás lehetőségét, a tőkeáramlás kibontakozását, az értékpapírok piacának gyors kiépülését.
A privatizáció most általában a munkavállalók feje felett és többnyire tudta, részvétele nélkül zajlik - mondotta. A munkavállalók nem értik mi történik körülöttük, ezért gyanakvást éreznek a változásokkal, így a tulajdonosváltással szemben is. Ez pedig súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában, mihelyt felismerik, hogy a ,,nagy nemzeti osztozkodásból,, kimaradnak, a gazdasági válság terheit viszont cipelniük kell. Így különösen fontos, hogy a gazdasági társaságokká átalakuló állami vállalatok részvényei ne csak a külföldiek és a vagyonos belföldi magánszemélyek, hanem az egyszerű munkavállalók számára is megvehetővé váljanak.
Szükséges - hangsúlyozta Lukács János -, hogy a munkavállalók kedvező kamatozású, úgynevezett privatizációs hiteleket vehessenek igénybe. (folyt.köv.)
1990. február 4., vasárnap 17:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Munkavállalók Részvényvásárlási Programja (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ezt, a kamatokkal együtt a megvásárolt részvények osztalékából, illetve a törlesztés gyorsítására adott forrásadó- és vállalkozási nyereségadó-kedvezmények segítségével fizetnék vissza. A már kifizetett részvények, a törlesztés ütemében, korlátozott forgalmazhatósággal, névre szólóan kerülnének a dolgozók tulajdonába, de kezdettől teljes szavazati jogokat biztosítanának. A törlesztés befejezése után a forgalmazás korlátai megszűnhetnek. A hitelek felvételének és visszafizetésének szervezése és adminisztrálása a Munkavállalói Részvénytulajdoni Egyesület vagy egy megbízotti szervezet feladata lenne.
A Munkavállalók Részvényvásárlási Programja szerint a részvények legkevesebb 10 százalékának a dolgozók tulajdonába kellene jutnia.
A munkavállalók részvénytulajodonossá válása - a kutatások tapasztalatai szerint - akkor segíti elő a termelés költségeinek csökkentését, a termékek minőségének javítását, ha az eddigi vezetési módszereket is megváltoztatják. Tehát a részvénytulajdonos munkavállalók részt vehetnek a döntésekben, megfelelő tájékoztatást kapnak, ugyanis a vezetői parancsuralmat a profitérdekeltség és az együttműködés váltaná fel - hangsúlyozta a szociológus. (MTI)
1990. február 4., vasárnap 17:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|