Rendszerváltás és az MTI

	Havel-interjú (1. rész)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1990. január 24. szerda (MTI-tud.) - A Csehszlovákiában és Magyarországon kialakult új helyzetben új távlatok nyílnak a kapcsolatokban, a Varsói Szerződésen belüli formális viszonyt az autentikus barátság váltja fel. A bősi vízerőmű építkezése olyan fázisba jutott, hogy valószínűleg az az alternatíva győz, amely szerint nem csúcsra járatva fogják működtetni. A csehszlovákiai nemzetiségeknek nagyobb jogokat kellene kapniuk és olyan kormányszervet, amely külön foglalkozna problémáikkal. Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Magyarországnak és Romániának össze kellene hangolnia az Európába való visszatérés módját - jelentette ki egyebek között magyarországi látogatása előtt az MTI, a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió és a Népszabadság prágai tudósítójának szerdán adott interjújában Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. A két országban kialakult új helyzetben teljesen új távlata nyílik a kapcsolatoknak, és minőségileg megváltozik a két ország viszonya - jelentette ki Havel. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Varsói Szerződésen belüli hivatalos, formális kapcsolatokat az autentikus barátság váltja fel. Utalt arra, hogy nagyon sok megvitatandó kérdés van Prága és Budapest között, és, mint mondta, ha mindegyikre sort akarnának keríteni, nem egy napot, hanem egy hónapot kellene Budapesten töltenie. Ezeket a kérdéseket - tette hozzá - különböző szinteken a kormányok és a miniszterek fogják megtárgyalni; mostani budapesti látogatására Jan Carnogursky első miniszterelnök-helyettes kíséri el, s magyar vendéglátóival inkább az együttműködés és a jövőbeni kapcsolatok elvi kérdéseit kívánja megvitatni, illetve Csehszlovákia és Magyarország helyzetét Európában. A két ország viszonyára a múltban árnyékot vető bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatban kijelentette: a bősi vízerőmű építkezése olyan fázisban van, hogy talán már nem lehet lerombolni, ezért meg kell találni a módot, hogyan oldják meg ezt a problémát. Havel szerint valószínűleg az az alternatíva győz, hogy a természet károsítása nélkül, hagyományosan, nem csúcsra járatva működtessék. (folyt.) 1990. január 24., szerda 18:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Havel-interjú (2. rész)
Az államfő hozzátette: ez a magyar és a csehszlovák fél közötti tárgyalások dolga. ,,Hiszem, hogy egy kis jóakarattal jól végződik az ügy,, - jegyezte meg. Havel elmondotta: már a csehszlovákiai politikai kerekasztal-megbeszélésen szó volt arról, hogy nemzetiségügyi kormánybizottságot vagy minisztériumot kellene létrehozni. A jelenlegi alaptörvény megszorításai miatt azonban csak alkotmánymódosítással hozhatnának létre egy ilyen kormányszervet, és mivel a parlamentnek számtalan különböző más fontos törvényt kell elfogadnia, lehet, hogy a nemzetiségügyi bizottság vagy minisztérium létesítésére később kerül sor. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ilyen szervnek létre kell jönnie, s a csehszlovákiai nemzeti kisebbségeknek, amelyek között a magyar a legnagyobb, képviseletének kell lennie a létrehozandó testületben. Hozzáfűzte: a nemzetiségeknek a korábbinál nagyobb, egyéni és kollektív jogokat kellene kapniuk. Arra a kérdésre, vajon semmisnek kívánja-e nyilvánítani a németek és magyarok kollektív bűnösségét deklaráló 1945-ös kassai kormányprogramot, Havel azt hangsúlyozta, hogy a kollektív bűn elvének az ellenzője, de a kassai kormányprogram kérdésében nem illetékes dönteni. Mint mondotta, feltételezi, hogy az illetékes csehszlovák-német, vagy csehszlovák-magyar nemzetközi történész-, valamint jogászbizottságok megfelelő állásfoglalást dolgoz ki, ,,hogy ez az egész tabu, amiről negyven éven át nem volt szabad beszélni, független vizsgálat és megítélés, nyilvános vita tárgyává válhasson,,. (folyt.) 1990. január 24., szerda 19:01
Vissza »

	Havel-interjú (3. rész)
Havel egy kérdésre válaszolva azt hangoztatta: nem feledkezett meg a magyar ellenzékről, amely annak idején támogatta a Charta 77-et, nem feledkezett meg arról, mit tett a csehszlovákiai forradalomért Deutsch Tamás és Kerényi György, s jelezte, hogy magyarországi látogatásakor találkozni kíván a magyar ellenzék képviselőivel. Az államfő azt is megemlítette, nagyra értékeli, hogy Magyarországon olyan időszakban publikálták műveit, és készített vele interjút a Magyar Televízió, amikor a régi csehszlovákiai állami vezetés élesen tiltakozott ez ellen. A csehszlovákiai politikai folyamatokról szólva Havel elmondotta: nem egyszerű feladat az áttérés a totalitárius rendszerről a demokráciára, de bízik annak sikerében. A legfontosabb feladat - hangsúlyozta -, hogy azt a nagy hitelt, amelyet Csehszlovákia a világban szerzett magának azzal a móddal, ahogyan forradalma végbe ment, ne veszítse el, a választások előtti igényes időszakban is sikerüljön megőrizni a forradalom tisztaságát. A közép-európai helyzetről Havel megállapította, hogy olyan új jelenség született Európában, amelyre a kontinens nem volt teljesen felkészülve. Nem számolt azzal, hogy a volt, úgynevezett szovjet tömb országai ilyen gyorsan és együtt kezdenek felszabadulni, és közelíteni a demokráciához, és mindezt anélkül teszik, hogy veszélyeztetni akarnák baráti kapcsolataikat a Szovjetunióval. Havel lengyelországi, magyarországi és romániai látogatásával összefüggésben azt hangoztatta, hogy meg kell találni az Európába való visszatérés mechanizmusait, ennek a visszatérésnek valamilyen módon koordináltnak kell lennie, és Nyugat-Európának is valamilyen módon meg kellene értenie e folyamatot és alkalmazkodni hozzá. Mint mondotta, különböző, lengyel, csehszlovák, magyar és valószínűleg román kezdeményezések is vannak e téren; meg kellene vitatni ezeket, összehangolni és megtalálni az együttműködés ,,szinkronizálásának,, legmegfelelőbb módjait. Havel annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a négy ország együtt tud majd működni és ez mindenki számára előnyös lesz. +++ 1990. január 24., szerda 19:08
Vissza »