|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (2. rész)
|
Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott.
Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről - lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusztai ,,vadászparadicsom,,-ról, a nagystílű vendéglátásokról - Korom Mihály úgy vélekedett: a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga sohasem járt, de volt igazságügyminiszterként sem tudta bűncselekménynek, csupán csak hibának minősíteni. Ez a beruházás honvédelmi munka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni - mondta egyebek között Korom Mihály.
A vizsgáló bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó ,,gondot okozott,, a felügyelő kb-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk: ha bármiféle jelzés érkezett - ha érkezett - erről, vagy Czinege Lajos munkamódszereiről, munkastílusáról, a tárca vagy az ország pénztárcáját soványító tranzakcióiról, akkor a kb-titkár elbeszélgetett négyszemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy ,,butaságot csinált,,, hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként értékeli ezeket az ügyeket. Czinege Lajos mindig megmagyarázta, hogy mit miért tett, s ezután minden ment tovább a maga útján.
Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a ,,stabilitásszemlélet,, ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig - 25 évig - egy személy töltött be.
Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt kb-titkár, rendkívül szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a bizottság rendelkezésére álló anyagot, és szüksége lenne a korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősségteljesen válaszolhasson. Konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (3. rész)
|
Biszku Béla kérte, hogy kifogásait írásban is juttassa el hozzá. Véleménye szerint e levél lényege a lakásépítés visszásságait jelezte. E levél alapján a kb titkársága olyan határozatot hozott, hogy az épülő lakás a mindenkori honvédelmi miniszter szolgálati lakása lesz, Czinege Lajos egyéb igényeit saját zsebéből fedezze. A titkárság figyelmeztette Czinege Lajost, hogy az ilyen jellegű beruházásokat ne az alárendeltjeivel végeztesse.
A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka adott parancsot. Az akkori magyar politikai vezetés döntési lehetősége koorlátozott volt. A vezetés a politikai rendezést szorgalmazta, ám, ha nem teljesítette volna a parancsot, az politikai és gazdasági retorziót vonhatott volna maga után.
A meghallgatás befejeztével végül is abban állapodtak meg: ha az egykori kb-titkár rendelkezésére bocsátják a bizottság anyagait és kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban válaszolni. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
|
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a hadsereg javára.
E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél.
Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre - mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés nélkül. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (5. rész)
|
Kárpáti Ferenc elmondta, hogy Szombathelyi Ferenc művelt, felkészült ember és kitűnően ért miniszterhelyettesi feladatához. Krasznai Lajos valóban külső döntés alapján került a minisztériumhoz, valóban nincs meg a katonai felkészültsége a tábornoki ranghoz, de tisztességes ember és minden bizonnyal el tudja látni a katonai attaséi feladatokat. A választ a képviselők túl általánosnak tartották, s a döntéshozó nevét kérték. Kárpáti Ferenc végül megmondta, hogy a politikai döntés a Központi Bizottságban született, s akkoriban a felügyelő titkár Fejti György volt.
Szóba került az is, hogy valóban retorzió volt-e Bokor Imre tavaly októberi nyugdíjazása. A miniszter szerint a könyv némely kitétele sérti a katonai szabályokat, sőt még a Büntető Törvénykönyvbe is ütközik, így akár a katonai ügyészséghez is kerülhetett volna az ügy. Az ő (mármint Kárpáti Ferenc) döntésén múlott, hogy ez nem történt meg. A katonai akadémia parancsnoka vetette fel Bokor Imrének, hogy menjen nyugdíjba, s ezzel a szerző is egyetértett.
Utolsóként Mórocz Lajos vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Raffay Ernő, a bizottság elnöke elöljáróban bejelentette, hogy az államtitkár a könyv elolvasását követően hosszú feljegyzést készített, amelyet a bizottság tagjai is megkaptak. Mórocz Lajos a bizottság előtt károsnak tartotta a könyvet, mondván, hogy az összemos időt, teret, személyeket, eleveneket és holtakat, valóságot és adomát, s ez árt a hadsereg tekintélyének. Mint mondotta, megbántva érzi magát amiatt, hogy a könyv leszólja tudományos munkásságát. Saját értékelése szerint hosszú katonai pályafutása egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy mindig össze tudta kapcsolni a gyakorlati munkát a tudománnyal, és képes volt a hadtudomány legújabb tételeit a gyakorlatban érvényesíteni. Különönösen bántónak vélte, hogy Váradi alezredes öngyilkosságának okozójaként tünteti őt fel a könyv, bár tudnivaló, hogy a szerencsétlen ember idegbeteg volt és családi háttere sem volt rendezett.
A Czinege-jelenséggel kapcsolatban az államtitkár kifejtette, hogy a hadseregben uralkodó fegyelem okán elviselte, bár elítélte Czinege tevékenységét, s nem foglalkozott a jelenség hátterével. Különben sem volt szoros kapcsolata a miniszterrel, az alatt a 12 év alatt, amíg seregtest-parancsnok volt, mindössze hat alkalommal találkozott személyesen Czinege Lajossal. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (6. rész)
|
Kérdésekre válaszolva az államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy a dilettáns vezetés ellenére is kialakulhatott egy szakmailag felkészült, tisztességes, a kívánalmaknak megfelelő, ütőképes hadsereg. Mindez annak is köszönhető: Czinege Lajosnak volt érzéke ahhoz, hogy hozzáértő, tapasztalt szakembereket vonjon be a döntések előkészítésébe. Végül arra a kérdésre, hogy most szakmailag, erkölcsileg rendben van-e a hadsereg, Mórocz Lajos válasza: nagy problémák nincsenek. (MTI)
1990. január 3., szerda 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|