|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Vélemények a népszavazásról
|
---------------------------
München, 1990. július 30. (SZER, Magyar híradó) - Köszöntöm Önöket kedves hallgatóink -, a mikrofonnál Kasza László.
Nem tudtam igazán nevetni ma délelőtt a szerkesztőségi konferencián, amikor valaki azt javasolta, hogy vetessék fel a tegnapi népszavazás eredményét a Rekordok Könyvébe, mert ilyen alacsony választási részvétel nem nagyon volt a parlamenti demokráciák történetében. Volt - nem volt: nem tudom -, de azt igen, hogy nincs okunk kezünket dörzsölni az MSZP rovására.
Ne felejtsük el, hogy a közöny, ami tegnap megmutatkozott, nemcsak a valóban felelőtlenül kierőszakolt népszavazás témájának szólt; benne van nagy adag elégedetlenség mindennel szemben, ami politika. Benne van a csalódottság az új rendszerrel szemben, mert az emberek nem érzik, hogy valami valóban jobbra fordult volna.
Tehát hiába van - mert meggyőződésem, hogy van változás -, nem tudatosítják. És ez rendkívül veszélyes közérzet most, a helyhatósági választások előtt - mert ha szeptember 30-ikára is kiterjed a tegnap tapasztalt közöny akár egy töredéke is, akkor veszélyben a rendszerváltozás - helyi szinten.
Tudni kell - és ezt bizonyította a tegnapi eredmény is -, hogy az MSZP tábora zárt sorokban egységes: felvonul, ők összehozzák a 10-15 százalékát a szavazatoknak. Alacsony választási részvétel esetén ez fejenként 50 százalékot vagy annál többet is jelenthet.
Jó lenne tehát, ha a pártok mindent megtennének annak érdekében, hogy politikájuk, eredményeik eljussanak az állampolgárhoz, és ott megértésre találjanak.
És jó lenne a másik oldalon, ha az állampolgárnak, aki 40 évig tűrt, nem éppen most fogyna el a türelme, amikor valóban adott a lehetőség arra, hogy minden jobbra forduljon. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Vélemények a népszavazásról - 1. folyt.
|
Rengeteg értékelés hangzott ma el a tegnapi népszavazásról. A legtöbb arra a megállapításra jutott, hogy felelőtlenség volt a Szocialista Párt részéről a népszavazás kierőszakolása. Baráth Edina a legilletékesebbtől kérdezte véleményét, kérte a válaszát.
- Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét, a párt parlamenti képviselőjét arról kérdeztem: volt-e valamilyen véleménye a népszavazás kapcsán a politikai felelősség problémájáról?
- A következőt tudnám mondani: az MSZP nem maga kezdeményezte, hanem felkarolta ezt a kezdeményezést -, ezt akkor is megmondtuk a parlamentben. És amilyen gyorsan összejött a mintegy 300 ezer aláírás, nyilvánvaló, hogy egyetlen parlamenti párt - még a Szocialista Párt sem - tehette meg, hogy végül is ezt az időpontot tudomásul vegye. De Önnek abban igaza van, hogy nemcsak a kánikula - jóllehet meghatározó szerepet játszott az időpont - hanem az is, hogy megítélésem szerint van egy egyfajta politikai közömbösség az ilyen politikai kérdések iránt. Ma inkább az foglalkoztatja az embereket, hogy mi lesz az egzisztenciájukkal, a munkahelyükkel - tehát a nagyon súlyos gazdasági problémákkal, melyek az embereket foglalkoztatják - foglalkoznak, és ebből nemcsak nekünk: a Szocialista Pártnak, hanem valamennyi pártnak le kell vonnia a megfelelő következtetéseket.
Ehhez tartozik még valami: amikor ez az egész aláírás-gyűjtés elindult, akkor, azt hiszem senki nem vonhatta kétségbe, egyetlen választópolgárnak sem az a szándéka hogy egyetértsen azzal, amivel korábban nem értett egyet.
De politikai felelősséget vagy egyéb felelősséget emlegetni akkor, amikor egy ilyen ország szempontjából több évre szóló, meghatározó döntésről van szó -, én azt hiszem: azokat illeti elsősorban, akik úgy döntöttek, hogy július 29-ikére tűzzék ki a népszavazást. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemények a népszavazásról - 2. folyt.
|
Az előzetes közvéleménykutatások szerint is - azért használok többesszámot, mert hiszen nem egy közvéleménykutatás volt - ezek egyértelműen megállapították, hogy a megkérdezettek többsége közvetlen elnökválasztás mellett volt. Úgyhogy én nem hiszem, hogy akár százezrek ezt lényegtelennek tekintették volna.
- Nem is az elvi kérdést vitatják sokan, hanem ennek a népszavazásnak az időszerűségét.
- Nézze: ez megítélés kérdése. Most minden bizonnyal a parlament öt évre meg fogja választani köztársasági elnököt. Abban a helyzetben, amiben az ország van, meggyőződésem szerint a köztársasági elnöknek nagyon komoly stabilizáló szerepe lehet. Éppen ebből indultam ki, amikor felkaroltuk ezt a kezdeményezést: hogy egy köztársasági elnök ne legyen kiszolgáltatva semmiféleképp a többpárti kormánynak.
- Vélt felfedezni valamiféle szomorúságot a Szocialista Párton belül a 400 millió elfecsérlése miatt?
- Nézze, 400 millió elfecsérlése - ez először is szerintem nem 400 millió. Ez így nagyon hangzatos, hogy 400 millió - mert ennél jóval kevesebb. Már olvastam olyan számot is, hogy a tavaly november 26-ikai választás 190 millióba került -, csak ott egy tényt figyelmen kívül hagytak: mégpedig azt, hogy a költségek jelentős része egyértelműen a tanácsokat terhelte, és nem központi költségvetést.
A másik dolog pedig az, hogy meggyőződésem szerint, ha az eredeti javaslatunk érvényesül - és egyszerre van a helyhatóságival - akkor nem kerül sok erre a kiadásra.
- Köszönöm a beszélgetést. +++
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|