|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Néhány napon belül döntenek a világkiállításról (1. rész)
|
1989. december 6., szerda - Párizsban december 7-én összeül a Nemzetközi Kiállítások Irodájának (BIE) Végrehajtó Bizottsága, és előkészíti az egy héttel későbbi közgyűlés számára a döntést: ki rendezze meg az 1995-ös világkiállítást.
Napokon belül véglegesítik Budapesten is, hogy hol lesz a helyszín, ha a rendezés jogát - mint ahogy az várható - Budapest és Bécs kapja meg. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán ugyanis felhatalmazta a kormányt, illetve a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítő bizottságát, folytassa a ilyen értelmű munkálatokat. Kedvező döntés esetén milyen szakasz következik - érdeklődött az MTI munkatársa Somogyi Lászlótól, az előkészítő bizottság kormánybiztosától. - A magyar delegáció úgy utazik majd a francia fővárosban rendezendő közgyűlésre, hogy a zsüri kiválasztotta a világkiállítás végleges budapesti helyszínét. Ezután kerül sor az Országgyűlés határozata alapján a nemzeti bizottság megalakítására. Megkezdődik - elsősorban vállalkozói alapon - magának a világkiállításnak a szervezése is. A következő lépés egy olyan nyilvános pályázat meghirdetése, amelynek célja: a világkiállítással kapcsolatos propaganda- és reklámtevékenység lehető leghatékonyabb menedzselése. x Mindez inkább az előkészítéshez, mint konkrétan a világkiállításhoz tartozik. Mikor kezdődik az érdemi munka? - A végleges helyszín birtokában azonnal megkezdődnek a kisajátítási eljárások. El kell kezdeni a terület teljes közműterveinek elkészítését és a kivitelezést is. A következő lényeges lépés: egy újabb nyilvános építészeti tervpályázat kiírása a világkiállítás pavilonjainak külső megjelenítésére. Mindezt a jövő év első negyedévében kell lebonyolítani. Ezzel párhuzamosan természetesen folytatódnak a különböző infrastruktúrális beruházások is, mint például az autópálya, a Duna-híd, az M0-ás körgyűrű, a budapesti metró építése. A jövő év végére olyan állapotot teremtenek, hogy a helyszínen megkezdődhessen az építkezés. x A munkák mekkora összeget igényelnek jövőre az állami költségvetésből? - A végső összeget előreláthatóan a december 18-án kezdődő Országgyűlés hagyja jóvá. A világkiállítás jövő évi költségvetése, az előzetes számítások alapján 5 milliárd forintnál többet nem igényel e forrásból. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 22:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Néhány napon belül végső döntés a világkiállításról (2. rész)
|
x Egyes számítások szerint mintegy 40 milliárd forint fedezete nem biztosított, s talán ez is az oka, hogy egyre többen ellenzik a világkiállítás megrendezését. Erről mi a véleménye? - Az utóbbi időben mind többen aggódnak, hogy ebben az igen nehéz gazdasági helyzetben az ország elő tudja-e teremteni azt a pénzt, ami egy ilyen nagyszabású rendezvényhez szükséges. Az Országos Tervhivatal számításai szerint az első három évre mintegy 20 milliárd forint különíthető el az állami költségvetésből e célra. Az 1992 utáni időszakhoz szükséges befektetések pénzügyi fedezete ma valóban bizonytalan. Jelenleg azonban a költségvetési összefüggéseket még nem ismerjük pontosan, további alapos elemzőmunka szükséges a későbbi lehetőségek pontos feltárásához, a hiányzó pénz előteremtéséhez. x Milyen források jöhetnek számításba? - Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdaság állapota javul., Remélhetően a külföldi működő tőke is az eddigieknél aktívabban bekapcsolódik a magyar gazdaság vérkeringésébe, kivált, ha olyan vonzó befektetési lehetőség adódik, mint a világkiállítás. További lehetőség az is, hogy valamilyen speciális hitelt veszünk igénybe az infrastrukturális beruházásokra. x Nem lesz ez a ,,speciális hitel,, drágább, mint a hitelek általában? - Nem, hiszen az Európai Közösség országaitól éppen ilyen hiteleket kértünk gazdaságunk fejlesztéséhez. Változatlanul az a cél, hogy a világkiállítás nyereséges legyen. Létesítményeit később is használhassuk. Természetesen mindezt már a tervezéskor figyelembe vesszük, a jövő év elején ennek jegyében külföldi és magyar befektetők bevonásával részvénytársaságot hozunk létre, amely üzleti vállalkozásként bekapcsolódik a világkiállítás előkészítésébe, szervezésébe. (MTI)
1989. december 5., kedd 22:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|