|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (1. rész)
|
1989. november 18., szombat - Szeghalmon, ahol Tildy Zoltán 1946-os köztársasági elnökké választásáig tizenkét esztendőn át volt református lelkész, szombaton a kisgazda politikus századik születésnapján emlékünnepséget rendeztek.
Az ünnepély nyitányaként a helyi református egyház gyülekezeti termében Tildy-emléktáblát lepleztek le (az emléktábla Nagy József debreceni református lelkész műve), majd a Kossuth téri templomkertben a Tildy-szobor fölavatása következett. A Rajki László szobrászművész által, Eleöd Ákos építész közreműködésével alkotott bronz mellszobornál Straub F. Brunó akadémikus, nyugalmazott államelnök mondott avatóbeszédet. Tildy Zoltánt - mondotta - a tények tisztelete, a valóság ismerete jellemezte, a kisemberek segítőjeként a demokrácia megvalósításáért küzdött. Sajnos a belső és a külső erők összejátszása, a sztálinista nyomás hatására 1948-ban lemondásra kényszerült köztársasági elnöki tisztéről; az 1945-ös választási győzelem után felhigult párt nem tudott - talán nem is tudhatott - ellenállni a sztálinista erőszaknak. A mai feladatokról szólva a nyugalmazott államelnök megállapította, hogy a Tildy-féle előretekintő, a gondokkal szembenéző, s nem a múltba visszanéző politikára van szüksége az országnak. Avatóbeszédét az új választások előtti kívánságával zárta Straub F. Brunó: adja Isten, hogy olyan becsületes politikusokat találjunk, amilyen Tildy Zoltán volt. (folyt. köv.)
1989. november 18., szombat 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (2. rész)
|
Az emlékünnepség ezután a református templomban folytatódott. Az ünnepi istentisztelet keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke tartott. Tildy Zoltán egyházi és politikai tevékenységét méltatva önkritikusan megállapította, hogy a református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette azt a hivatalos véleményt, miszerint Tildy Zoltán elhibázta az életét, politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, mondotta a püspök, hogy ezt a véleményt meg lehet változtatni. Arról az emberről, aki ellenzékiből, bujdosóból lett pártvezérként 1945-ben győzelemre vezette a kisgazdapártot, akit egy szabad választás után köztársasági elnöknek választott az országgyűlés, s aki 1956-ban úgy foglalt állást, hogy azt a történelem azóta igazolta, arra az emberre nem mondhatjuk, hogy életműve elhibázott. Az őt megbuktatók vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi győzelmet aratott. Tildy Zoltánra mindig tisztelettel gondolhat a magyar - mondotta Kocsis Elemér. Dicsérőleg említette a püspök, hogy Tildy Zoltán a szószéken sohasem politizált, lelkészként nagyhatású, biblikus igehirdető volt; puritán, tiszta, bibliás kegyesség áradt prédikációiból. Traktátusai ma is időszerűek. Beszéde befejezéseként a püspök így szólt: Tildy Zoltán születésének századik évfordulóján elfoglalhatja méltó helyét a magyar nép és a református egyház történetében. A templomi megemlékezés után az emlékünnepély a Sárréti Múzeum szomszédos épületében berendezett kiállítás megnyitásával fejeződött be. A Tildy Zoltán (1889-1961) életútját és a kisgazdapárt helyi történetét bemutató kiállítást Prepeliczay István, a párt főtitkára nyitotta meg. Tildy példáját állította a mai magyarok elé: a szeghalmi lelkész az isten és a nép szolgálatára szegődött, teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn a haza az egész ország szolgálatára szólította föl, ő ezt teljesítette. (MTI)
1989. november 18., szombat 17:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|