|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - A kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolja az Országgyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet az igazságügyminiszter terjeszti a Parlament kedden folytatódó ülésszaka elé.
A döntésről Bajnok Zsolt tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kormány ülését követő szokásos sajtókonferenciáján. A kormány döntését indokolva a szóvivő hangoztatta: megszűntek azok az okok, amelyek az 1956-os népfelkelés után a Munkásőrség létrehozásához vezettek. A kormány ezért úgy véli, hogy a fegyveres testület további fenntartása már nem indokolt. A Munkásőrség megszüntetésére vonatkozó javaslattal egyidőben a Parlament elé terjesztik a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. Ennek lényege, hogy a jelenleg is működő területi véderőbe önkéntes alapon, társadalmi munkában, tartalékosként bárki jelentkezhet. A szóvivő elmondta azt is, hogy amennyiben a Parlament elfogadja a törvénytervezeteket, a pénzügyminiszter zárolja a Munkásőrség vagyonát. Ennek értékét jelenleg mintegy 11 milliárd forintra becsülik. Ebből 5,1 milliárd forintot tesz ki a Munkásőrség felszerelése, 4,5 milliárd forintos ingatlannal rendelkezik, s a különféle bérlemények összege 1,2 milliárd forintra rúg. A Munkásőrség összlétszáma 52 ezer 800 fő. Ebből 615-en teljesítenek hivatalos szolgálatot, 370-en főfoglalkozásúak; kétezer részfoglalkozású, polgári alkalmazott dolgozik a Munkásőrségnél; társadalmi munkában pedig 49 ezer 800 munkásőr teljesít szolgálatot. A kormány fontos feladatának tartja, hogy a hivatásos és a polgári állományról - amely a Munkásőrség megszüntetésével elveszti szolgálati, illetve munkahelyét - megfelelően, emberségesen gondoskodjék. A kormány döntése értelmében várhatóan még az év végéig megszületik a döntés a Munkásőrség vagyonának polgári célú hasznosításáról, a testület fegyverei pedig a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá kerülnek. A tennivalók koordinálására miniszteri biztost neveznek ki. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A sajtókonferencián részt vett Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes is, aki a téli energiaellátás helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy az ország összenergia felhasználása az eddig eltelt 9 hónapban 0,2 százalékkal növekedett, vagyis gyakorlatilag a tavalyival azonos szinten maradt. A villamosenergia felhasználás 1 százalékkal növekedett. A prognózisok szerint a kialakult tendencia az év hátralévő részében sem változik alapvetően. A szénbányászat termelése az idén várhatóan eléri a 20,7 millió tonnát. A tartalékok jelentősek, az erőművekben tárolt szén mennyisége eléri az 1,4 millió tonnát, amely több mint egy hónapra elegendő. A lakossági szén- és brikettkészlet megegyezik a múlt évivel, 260 ezer tonnára tehető. A bányászat egyaránt ki tudja elégíteni az erőművek és a lakosság szénigényét. Az idén a választék kismértékben javul, több NDK-briket - 900 ezer tonna - érkezett az országba, mint tavaly. A hazai kőolajtermelés és import az év eddig eltelt időszakában a terveknek megfelelően alakult. Hiány csupán benzinből van. Ezért a kormányzat intézkedett 100-120 ezer tonna benzin pótlólagos beszerzéséről. Ebből 100 ezer tonnának a Szovjetunióból kellett volna beérkeznie, ám a partner lemondta a szállítást. A lakosság ellátásában továbbra sincs hiány, mert a kieső mennyiséget vegyipari benzinből - csökkentve a Tiszai Vegyi Kombinát ellátását - pótolták. Várhatóan a vegyipari benzinhiány az év végéig fennmarad. A TVK-nak lehetősége van, hogy dollárért vásároljon benzint, de ez többe kerül, mint a szovjet import. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A terveknek megfelelően alakul a földgázellátás is, a hazai termelés várhatóan az idén eléri a 6,1 milliárd köbmétert és ugyanennyi érkezik be külföldről. A téli hideg napokra is fölkészült az ágazat, jelenleg 1,5 milliárd köbméter földgázt tárolnak, amelynek felhasználását november elején kezdik meg. A téli időszakban a hazai termelés növelhető, elérheti a napi 24 millió köbmétert. Importból pedig 16,5 millió köbméter földgáz érkezik naponta. Mindez azt jelenti, hogy minusz 8 fokos napi középhőmérsékletig - ami éjszaka minusz 12-15 fokos hideget is jelenthet - a termelés, az import és a tartalékok biztosítják a korlátozás nélküli ellátást. Ha ennél hidegebbre fordulna az időjárás, akkor a lakossági ellátás biztosítása érdekében szükségessé válik az ipari fogyasztók korlátozása. A villamosenergia-ellátásban a meglévő Paksi Atomerőmű nagy szerepet játszik, közel a felét adja a hazai termelésnek, a felhasználás egynegyede pedig importból származik. Az erőműrendszer mintegy 800-900 megawatt tartalékkal rendelkezik, s a nemzetközi együttműködés révén az ország szükség esetén többletenergiához juthat. Elsősorban az osztrák és a jugoszláv erőműrendszer segítségére lehet számítani. Csak akkor várható ellátási gond, ha több váratlan esemény, hiba fordul elő egy időben, vagy igen kedvezőtlenre fordul az időjárás. Erre az esetre a minisztérium korlátozási menetrendet dolgozott ki, hogy a lakossági ellátást mindenképpen biztosítsa. Kérdésekre válaszolva Czipper Gyula elmondotta: a tartalékok részben biztonságot nyújtanak arra is, ha netán kemény tél esetén romlik a szocialista partnerek szállítási készsége. Amennyiben jelentősebb kiesés következik be, elkerülhetetlen az ipari fogyasztók korlátozása. Ám jelenleg tervszerűen érkezik a Szovjetunióból a villamosenergia. A Népszava újságírója szerint jövőre körülbelül 260 ezer tonna benzin hiányzik a megfelelő ellátáshoz, s ez már érinteni fogja a lakosságot is. Az ipari miniszterhelyettes elmondotta, a hiányzó benzint dollárért vásárolják meg, így a fogyasztást továbbra sem fogják korlátozni. Miért van szükség arra, hogy a lakosságot ilyen sokszor megnyugtassák ebben a kérdésben, tudakolták az újságírók, emlékeztetve arra, hogy erről a témáról a közelmúltban már több sajtótájékoztatót tartottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:48
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Czipper Gyula elmondotta, hogy korábban a téli felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat az érdekelt miniszterek maguk között elintézték. Most a kormány, az ügy fontosságának megfelelően döntött úgy, hogy áttekinti a helyzetet. Szó sincs arról, hogy túl rózsaszín képet festenének, de nem is akarnak indokolatlanul zavart kelteni, vagy izgalmat okozni. Erre nincs semmi ok. A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondotta: a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a közelmúltban lezajlott magyar-csehszlovák, illetve magyar-osztrák kormányfői tárgyalásokról. A magyar-csehszlovák tárgyalásokon mindkét oldalon hangsúlyozták: a két ország együttműködése számos területen magas színvonalat ért el. Nem közeledtek viszont az álláspontok Bős-Nagymaros ügyében. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy - mint ismeretes - még ebben a hónapban csúcstalálkozóra kerül sor. Ezen a két miniszterelnökön kívül részt vesz Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Milos Jakes, a CSKP főtitkára. A magyar-osztrák miniszterelnöki megbeszélésen Bős-Nagymaros mellett több szó esett a tervezett Budapest-Bécs világkiállításról. Németh Miklós tájékoztatta partnerét, hogy a magyar kormány támogatja ezt a közös vállalkozást. A kormánynak fontos törekvése az is, hogy javítsa a magyar export-termékek piacra jutásának feltételeit is. Ennek jegyében kezdtek tárgyalásokat az EFTA titkárságával és az EFTA-tagországok kormányszerveivel az elmúlt hónapokban. A magyar kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált. Így a kezdeményezésnek folytatása lesz, az előkészítő munkálatokat az illetékes magyar szervek folytatják. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A kedden folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-címerre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyarországon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás során arról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23-át választják e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök- -választással egyidőben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a Parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a Tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami a MSZMP-tag miniszterek ,,átigazolását,, illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. Az természetesen már biztos, hogy a kormánynak három olyan tagja van, aki az MSZP-nek is tagja: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula, akiket az új párt elnökségébe választottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A miniszterelnök egyébként azon a véleményen van, hogy semmiképp sem kíván pressziót, befolyást gyakorolni a kormány tagjaira; a döntés személyes joguk, azt azonban elvárják tőlük, hogy döntésüket közöljék a miniszterelnökkel. A kormány koalíciós alapokon való átalakításának lehetőségét firtató kérdésre a szóvivő úgy vélte: már most is megfigyelhető egyfajta koaliciós jellegű kormányzásra való áttérés, ennek alátámasztására emlékeztetett arra, hogy a kormánynak egy párton kívüli tagja is van, s számuk a jövőben várhatóan gyarapodni fog, hiszen például Kulcsár Kálmán már nyilvánosan is közölte, hogy nem az MSZP tagja. Ezzel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a Minisztertanács ülésén egyértelműen megfogalmazódott: a kormány legitimnek tekinti a jelenlegi Országgyűlést, hiszen saját legitimációját is ettől a Parlamenttől kapta; következésképpen helyén marad, s lényegében jelenlegi összetételében folytatja a munkát. Természetesen számít az MSZP támogatására, emellett azonban minden olyan felelős politikai erő támogatását várja, amely felelősséget érez az ország sorsáért. A szóvivő arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy várhatóan a napokban napirendre tűzi a kormány a magyar állampolgárok külföldi munkavállalását megkönnyítő intézkedéseket. Erről azonban egyelőre nem közölt részleteket. (MTI)
1989. október 16., hétfő 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|