Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Törvény készül az állam- és közbiztonságról (1. rész)

1989. október 11., szerda - A Belügyminisztériumban formálódnak az elképzelések arról, hogy miként tartsák távol a rendőrséget - mint semleges intézményt - a politikai küzdelmektől, s ugyanakkor esetleges szélsőséges politikai megnyilvánulások esetén miként lehet a közrendet megvédeni. Ezt Horváth István belügyminiszter mondta azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Belügyminisztérium rendezett a közrend védelméről készülő törvénytervezetről, valamint a bűnmegelőzésről, a BM Rendőri Ezred központjában. A tanácskozáson ellenzéki pártok, társadalmi és tömegszervezetek képviselői vettek részt.

A miniszter kiemelte: a konzultáció célja, hogy a
Belügyminisztérium megismerje a jövő parlamentjét alkotó szervezetek
véleményét a rendőrség működésének korszerűsítéséről. Javasolta a
BM-el együttműködő olyan fórum létrehozását, amelyben a pártok,
társadalmi szervezetek képviselői véleményező, konzultatív szerepet
töltenének be az átmeneti időszakban.

    Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgálati osztályának
vezetője elmondta, hogy az állam- és közbiztonságról várhatóan
alkotmányerejű törvény születik. A parlament elé kerül majd a
nemzetbiztonságról és a rendőrségről szóló törvénytervezet is. E
három törvény meghozatala nélkül működésképtelenné válhat a rendőri
szervezet, mert a mai szabályozás már nem felel meg a jogállamiság
követelményeinek. Egy kérdésre válaszolva elhangzott, hogy ezeket a
törvényeket minden bizonnyal már az új parlament fogadja el.

    Kacziba Antal rendőr alezredes, a BM megelőzési osztályának a
vezetője a bűnmegelőzés főbb alapelveit ismertette. Eszerint a
megelőzés nemcsak rendőri, hanem állami, kormányzati feladat. Az
állampolgároknak joguk van személyük, jogos érdekeik és tulajdonuk
védelmében öntevékeny, vagy a rendfenntartó erőkkel együttműködő
szervezeteket alapítani. A megelőzés jog- és intézményrendszerét a
helyi önkormányzatok számára széleskörű önállóságot nyújtva kell
kialakítani. Fontos az is, hogy a bűnmegelőzési munka csakis az
állampolgárok alkotmányos jogainak, az emberi méltóságnak
tiszteletben tartásán alapulhat.

    Szász István (Szabad Demokraták Szövetsége) javasolta, hogy a
jövőben a rendőrség ne központi irányítással működjön, hanem a
megyei, területi önkormányzatok alá tartozzon. Vitézi László
(Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) sürgette, hogy a
Belügyminisztérium tárja fel működését, mert a társadalom számára az
még ma is ismeretlen. (folyt.köv.)


1989. október 11., szerda 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Törvény készül az állam- és közbiztonságról (2. rész)

Murányi Zoltán (Baloldali Alternatíva Egyesülés) egyebek között
arról szólt, hogy a minisztérium mellett létrehozandó fórumban
várhatóan gondot okoz majd a szakmai és a politikai jelleg
elkülönítése. Megjegyezte, hogy a bűnmegelőzési koncepciót sokkal
konkrétabban kellene kidolgozni. Kántor Sámuel (Magyar
Környezetvédelmi Egyesület) megjegyezte, hogy meg kellene szűntetni
a ,,börtönegyetemeket,, , azaz az először elítélteket nem lenne
szabad összezárni a visszaeső bűnözőkkel. Szükséges lenne figyelmet
fordítani a külföldről begyűrűző új tipusú bűnözésre is. Többen is
bírálták a bűnmegelőzési koncepció megfogalmazását, amely a
meghívottak szerint túlságosan szakmai, nehezen érthető.

    Pallagi Ferenc, az állambiztonsági ügyekkel foglalkozó
miniszterhelyettes kérdésekre válaszolva elmondta: pártérdekeket nem
szolgálnak, elsőrendű feladatuk a nemzeti szuverenítás védelme.
Abban, hogy az elmúlt időkben lezajlott nagyobb rendezvényeken, mint
például június 16-án Nagy Imre búcsúztatásán nem volt rendbontás,
jelentős része van az állambiztonsági erőknek. Szólt arról is, hogy
a nyilaskeresztes párt szórólapokon megjelent felhívását követően
nagy erőkkel dolgoznak annak felderítésén, hogy kik készítették a
felhívást. Mint mondta, alapos a gyanú, hogy durva provokációról van
szó, mert a szórólapokon néhány új párt vezető személyiségének
telefonszáma szerepel.

    Túrós András belügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a
gyülekezési törvény elfogadása óta valamennyi tömegdemonstráció
békés jellegű volt, bűncselekmény nem történt. Elmondta, hogy 15
ezer rendőr kapott karhatalmi kiképzést, őket azonban csak akkor
lehet bevetni, ha az alkotmányos rend veszélybe kerülne.

    Horváth István belügyminiszter végezetül arról szólt, hogy a
rendőrség irányításának decentralizálása nem várható a közeljövőben,
mert ma még nincsenek olyan önkormányzatok, amelyeket ezzel a
feladattal meg lehetne bízni. Szükségesnek tartotta, hogy szakértői
szinten folytatódjon a párbeszéd, mert a Belügyminisztérium számára
is nagyon fontos, hogy megismerje a pártok, társadalmi szervezetek
véleményét a rendőrség munkájáról.

    Több politikai szervezet kérésére a BM Ezred bemutatta
felszerelését. (MTI)


1989. október 11., szerda 17:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD