|
|
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 1. folyt.
|
- Március 13-a: Tamás Gáspár Miklós nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólított mindenkit - akinek kedves március 15-e megünneplése - hogy őrizze meg a nyugalmát. Szerinte a békés ünneplést csak a rendőrség zavarhatja meg. - Március 14: Megbilincselve, gumibottal ütlegelve, erőszakkal szállítják el lakásáról a rendőrségre Haraszti Miklós írót. Megfenyegetik, hogy felelőssé teszik azért, ha valami történik március 15-én. - 1988. március 15-e: A hajnali órákban előállítási paranccsal elviszik lakásáról Solt Ottíliát, Demszky Gábort, Molnár Tamást, Nagy Jenőt, Rácz Sándort, Pálinkás Róbertet és Gadó Györgyöt. Még ugyanaznap éjszaka szabadon bocsátják őket, az egy nappal korábban őrizetbe vett Haraszti Miklóssal-együtt. A rendőrségi akciók ellenére mintegy 10 ezer ember vesz részt a független március 15-i megemlékezésen. Az ismert kegyhelyeken Kis János és Tamás Gáspár Miklós mond beszédet. Hódosán Róza - Demszky Gábor felesége -, őrizetbe vett férje tervezett beszédét olvasta fel. - Március 17-e: 46-an megalakítják a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. Céljuk különféle független csoportok és mozgalmak tevékenységének koordinálása. - Március 27: 40 magyar állampolgár írta alá a pozsonyi katolikusok tüntetésén letartóztatott csehszlovák állampolgárok ügyében a szolidaritási nyilatkozatot. - Március 30-a: 38-an megalakítják a Fiatal Demokraták Szövetségét, a Fideszt. Ez a szervezet egyrészt képviselni akarja a fiatalságot, miután véleménye szerint annak érdekeit a KISZ nem képviseli, másrészt politikai célként a magyarországi viszonyok demokratizálását tűzik maguk elé. - A Fidesz vezetőségének tagjai ellen az elkövetkező napokban támadás indul egyrészt a Magyar Hírlap, másrészt a rendőrség részéről. A kormány lapja hamis vádakat közöl, a rendőrség megfenyegeti őket. Ők nyilatkozatban tiltakoznak a vádak ellen. Tiltakozásuk szövegét nem közli a Magyar Hírlap. - Április 2-a: A Jurta Színházban tartotta meg az írószövetségről rendezett vitáját az 1986-ban betiltott, majd február óta ismét működő budapesti Rakpart Klub. - Április 9: A Népszabadság közzé teszi, hogy kizárták az MSZMP-ből Bihari Mihály politológust, Bíró Zoltán szerkesztőt, Lengyel László közgazdászt és Király Zoltán újságírót, országgyűlési képviselőt. Valamennyiben a Magyar Demokrata Fórum vezetőségéhez tartoznak. Az MDF nyilatkozatban tiltakozik kizárásuk ellen. - Április 12: Ara Kovács Attila filozófus lakásán megalakult, és sajtóértekezletet tartott a Románia Libera, Szabad Románia nevű szervezet, amely a Romániából Magyarországra menekült román és magyar nemzetiségű román állampolgárok érdekeit kívánja képviselni. - Április 16: Megalakult a munkásfiatalok érdekképviseletében az Ifjú Demokrata Stúdió. A csoport később a Fidesz munkáscsoportjaként folytatja működését. Április 22-24: Veszprémben, a felsőoktatási Ifjúsági Parlament ülésezik. A Fidesz javaslatára a résztvevők többsége elfogadja azt az indítványt, hogy politikai, ifjúsági szervezet alakuljon, amely a KISZ-től függetlenül működik. A KISZ képviselői először magukévá tették a többségi döntést, majd adminisztratív módszerekkel megakadályozták, hogy ilyen értelemben nyilatkozatot adjanak ki és megvalósítsák azt. Az április 25-i Népszabadság demagóg javaslatnak nevezi a többség által elfogadott határozatot. - Április 23-a: Megalakul a Republikánus Kör. Tagjai többségükben olyan személyek, akiket az 1956-os forradalom után börtönbe zártak. - Április 25: A Magyar Demokrata Fórum sajtókonferencián mutatta be az erdélyi magyarság helyzetéről beszámoló 150 oldalas, dokumentumokkal alátámasztott helyzetfelmérését. Ennek később rövidített változatát angolul is közzé tették. - Április 27-e: Az igazságügy-minisztériumban fogadták a Független Jogvédő Szolgálat munkatársait. Figyelmeztették őket, hogy tevékenységük törvényellenes. Ez a bizottság jogászok bevonásával olyan személyeknek ad tanácsot, akik úgy érzik, hogy hivatalos szervek igazságtalanul jártak el velük szemben. Az igazságügy- minisztériumban folytatott tárgyaláson részt vett Demszky Gábor, Kőszegh Ferenc, Mécs Imre, Solt Ottília és Philipp Tibor. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy a Jogvédő Szolgálat tevékenysége összhangban áll az érvényes magyar törvényekkel. Munkájukat folytatták. Hivatalos részről zaklatásban azóta nem volt részük. - Április 30-a: 400 résztvevő jelenlétében megtartotta első nagy nyilvános ülését a Fiatal Demokraták Szövetsége. - Május 1: A március 17-ikén megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilvános konferenciáján 50 tagú tanácsot választott, és elfogadta a szervezet működési nyilatkozatát és egy állásfoglalást. A Hálózat tanácsa 4 nappal később megválasztotta a szóvivői testület tagjait. Ezek: Haraszti Miklós író, Horváth Mihály a Klubtanács tagja, Mécs Imre mérnök, Mészöly Miklós író, Ruttkai Levente a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja, Solt Ottília szociológus, Tamás Gáspár Miklós filozófus, és Vásárhelyi Miklós sajtótörténész. - Május 8-a: Házkutatás egy Balaton melletti villában. Elkobozzák Demszky Gábortól a Hírmondó idei első számának 1500 példányát, és a Magyar Zsidó szamizdat folyóirat harmadik számát. Ez utóbbi másodszor lett a rendőrség áldozata. Egy nyomdagépet is lefoglaltak. - Május 14-e: A Metró Klubban 400 személy jelenlétében életre hívták a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, a TDDSZ-t. Az alakuló ülésen Forgács Pál elnökölt, aki 1948 előtt a szakszervezet főtitkára volt. A TDDSZ-hez már az első napokban több mint ezer olyan személy csatlakozott, akinek kifogása volt a SZOT tevékenysége ellen. Ugyanezen a napon, május 14-én nagygyűlést tartott a Jurta Színházban a Fidesz. Az alapszabályról, a működési szabályzatról és a programtervezetről vitatkoztak. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|