|
|
|
|
Magyarország és az Európai Közösség
|
-----------------------------------
London, 1990. november 28. (BBC, Panoráma) - Éles különbség van a volt NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, illetve a többi kelet-európai ország között, hiszen az említett négy országban az infláció, a növekvő munkanélküliség részben a piacgazdaságra való áttérés következménye. Ezeknek az országoknak így sokkal több reményük lehet arra, hogy végül kikerülnek a jelenlegi válságból. Úgy tűnik, hasonlóan vélekednek az Európai Közösség vezetői, is hiszen Franz Andersen, a Közösség alelnöke holnap nyitja meg Budapesten az Európai Közösség diplomáciai képviseletét. Az elmúlt napokban pedig a Közösség és Magyarország vegyes bizottsága immár harmadik ülését tartotta a magyar fővárosban.
A tárgyalásokról dr. Major Istvánnál, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkáránál érdeklődtünk.
- A tárgyalások során a felek áttekintették egymás gazdasági helyzetét. Itt a magyar fél exponálta azokat a nehézségeket, amelyeket a jövő év fog jelenteni a magyar gazdaság számára. A nehézségek elsődlegesen a KGST-kereskedelem vészes összezsugorodásából, az Öböl-válság és ennek az olajárra való kihatásából és a szárazságból fakadnak. Itt a magyar fél jelezte, hogy arra számít, hogy a fejlett országokat tömörítő huszonnégyek csoportjától ebben a rendkívüli helyzetben bizonyos pénzügyi támogatást kap, hogy sikeresen tudja a magyar kormány a jövő évi nehézségeket leküzdeni. (folyt.)
1990. november 28., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarország és az Európai Közösség - 1. folyt.
|
A tárgyalások másik sarkalatos témája, a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok áttekintése volt. Itt a felek örömmel konstatálták, hogy rendkívül dinamikusan fejlődik a kereskedelmi forgalom, körülbelül a magyar export 20 százalékkal nőtt a közösségi országokban. Ezzel a Közösség Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, mind az exportban, mind az importban 37-36 százalékos részesedéssel, és mi magyar részről ezeket a kedvező fejleményeket nagyon nagy részben azoknak a piacra jutási könnyítéseknek tulajdonítjuk, amelyeket a Közösség év elején Magyarországgal szemben életbe léptetett, tehát a JSP, a preferenciális elbánás és azok a diszkriminatív mennyiségi korlátozások megszüntetése, és az egyéb korlátozások felfüggesztése. Ezeknek oroszlánrésze volt ebbe a nagy magyar exportdinamikába. De ugyanakkor a magyar import is számottevően és örvendetesen nő a Közösség országaiból.
- A tárgyalásokon szóba került-e az, hogy Magyarország mikor lesz tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, vagy esetleg mikor kap tórsult státuszt?
- A mostani vegyes-bizottsági tárgyalásoknak ez közvetlenül témája nem volt. Természetesen a megbeszélésekhez kapcsolódóan bizonyos eszmecsere folyt. Ami a társulást illeti, itt gyakorlatilag kialakult a menetrend. Az Európai Gazdasági Közösségek minisztertanácsa a tájékoztatásuk szerint december 4-ikén, vagy 18-ikán fogja elfogadni a Magyarországgal kitárgyalandó társulási szerződésre a tárgyalási mandátumot. Magyar részről szintén az a tervünk, hogy december folyamán a magyar kormány elé terjesztjük a magyar tárgyalási mandátumra vonatkozó előterjesztést. Ennek alapján a felek közt van egy olyan egyetértés, hogyha minden jól megy, és ezek a jóvághagyások megtörténnek, akkor már december folyamán, tehát még karácsony előtt az első, a társulást tárgyalandó ülésre sor kerülhet. (folyt.)
1990. november 28., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarország és az Európai Közösség - 2. folyt.
|
Mi a társulási szerződést 1992. január 1-jével már életbe szeretnénk léptetni. Ez azt jelenti, hogy a jövő év folyamán a szerződést ki kell tárgyalni, és a felek kormányainak, hatóságainak azt jóvá kell hagyni, hogy éleltbe lehessen léptetni. +++
1990. november 28., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|