|
|
|
|
Az önkormányzati bizottság ülése (1. rész)
|
1990. november 28., szerda - Tervezett napirendjének alig
egyötödét sikerült megtárgyalnia szerdai ülésén az Országgyűlés
Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi
Bizottságának. A következő ülésre halasztották a sport anyagi
alapjainak megteremtéséről szóló országgyűlési határozati javaslat
véleményezését, az önkormányzatok, valamint a Belügyminisztérium
jövő évi költségvetéséről szóló tájékoztatók meghallgatását, s a
döntést más, a bizottságot érintő kérdésekben. Kizárólag a
köztársasági megbízott jogállásáról szóló törvényjavaslattal,
illetve az ahhoz benyújtott 22 módosító indítvánnyal foglalkozott a
bizottság, helyenként éles és heves, helyenként pedig sok humorral
fűszerezett vitában.
Csaknem két órát vett igénybe annak eldöntése: milyen képesítéssel kell rendelkeznie a köztársasági megbízottnak. Abban gyorsan konszenzusra jutottak a képviselők, hogy az eredeti javaslattól eltérően a képesítésre vonatkozó előírásokat ne külön rendeletben, hanem ebben a törvényben szabályozzák. (A képesítési követelményekre vonatkozó előírások már kormányrendeletben megjelentek, eszerint vagy jogi doktorátus és ötéves szakmai gyakorlat, vagy felsőfokú végzettség és tízéves szakmai gyakorlat a kinevezés szakmai feltétele.) A szükséges képesítési követelmény ismét kirobbantotta azt a vitát, hogy a köztársasági megbízott politikai avagy szakmai funkciót tölt-e be? A kormánykoalíció pártjainak képviselői amellett kardoskodtak, hogy - ha tetszik, ha nem - ez politikai funkció, s így betöltését nem kell feltétlenül és kizárólag jogi szakvégzettséghez kötni, ahogyan ezt elsősorban a szabaddemokraták szorgalmazták. Az ellenzék viszont azzal érvelt: hogyan képes a köztársasági megbízott a döntések jogszerűségét elbírálni, ténylegesen törvényességi ellenőrzést végezni, ha nem rendelkezik jogi végzettséggel. Ha viszont a szándék szerint a hivatala lenne profi apparátus, akkor a kmb tisztsége ,,jutalom, üdülés, nyaraló a haveroknak, a hozzá nem értő, de lojális párttagoknak,,. A szabaddemokraták feltételezték azt is: ha a kormánypártok ennyire harcolnak azért, hogy ne kizárólag jogi végzettség legyen az előírás, akkor már megvannak jelöltjeik, akiket mindenáron szeretnének e posztokhoz juttatni. Sőt, a Fidesz egyik képviselője rákérdezett: igaz-e, hogy a jelöltek között van egy orvos is a belügyminiszter környezetéből. Erre azonban a BM képviselői nem tudtak válaszolni. (folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az önkormányzati bizottság ülése (2. rész)
|
Végül a bizottság többségi álláspontja szerint a köztársasági megbízotti tisztség betöltéséhez jogi végzettség és ötéves szakmai gyakorlat, illetve felsőfokú végzettség és tízéves közigazgatási gyakorlat szükségeltetik.
Hasonlóan parázs vita zajlott arról: e törvényben kell-e és kötelezően előírni, hogy a kmb a régióján belül megyénként területi hivatalok hozzon létre. E megoldás ellenzői az önkormányzati törvényre hivatkoztak, amely szerint a kmb hatásköre hivatala belső szervezetének kialakítása, így a jogállásáról és hivataláról szóló leendő törvényben szükségtelen szabályozni, s pláne szükségtelen kötelezően előírni. Ez indokolatlan beavatkozás lenne, nem szólva arról, hogy míg az önkormányzati törvény - amely kétharmados, tehát magasabb szintű jogszabály - teljesen szabad kezet ad a kmb-nek e hatáskör gyakorlására, addig a vitatott törvényjavaslat ezt a hatáskört csorbítja. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a kmb a régión belül területi hivatalokat hozhat létre. Tehát nem kötődik feltétlenül megyéhez a hivatal létrehozása és nem is kötelező.
Mindebből kiindulva az SZDSZ javasolta, hogy a törvényjavaslat ne szabályozza a hivatalvezető - a kmb helyettese - feladatkörét sem, hiszen ez is a köztársasági megbízott joga. Különösen vitatták az ellenzékiek azt a passzutst, amely szerint a hivatalvezető kinevezéséhez a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Hiszen ez vétójogot jelent, magyarán: a kmb kinevezési joga formálissá válik, mert csak azt a személyt nevezheti ki hivatalvezetővé, aki ,,a belügyminiszternek is tetszik,,. Végül is a testület a módosító indítványokat elvette. Hasonlós sorsra jutott szinte valamennyi további ellenzéki módosító javaslat is. (MTI)
1990. november 28., szerda 20:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|