|
|
|
|
IMF és a külgazdaság (1.rész)
|
München, 1990. november 28. szerda (MTI) - A magyar kormány
készülő gazdasági programjával és a jövő évi magyar
költségvetés-tervezettel ismerkedik a Nemzetközi Valutaalap
Budapesten tartózkodó szakértői küldöttsége. Ennek kapcsán
foglalkozott Magyarország és az IMF kapcsolatával kommentárjában a
Szabad Európa Rádió.
A rádióllomás munkatársa elmondta: a hivatalos tájékoztatás szerint rutinjellegű a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek látogatása, ami annyiban fedi az igazságot, hogy az év végén - amikor a költségvetési terv végleges összeállítása és jóváhagyása esedékes - a Valutaalap rendszeresen elküldi szakértőit azokba a tagországokba, amelyek adósságaik és fizetési problémáik miatt rászorulnak a Valutaalap segítségére.
De ehhez nyomban hozzá kell tenni, hogy ez a látogatás mégis több, mint rutinszerű, mert a jelenlegi helyzetben a Valutaalap közreműködése több szempontból is kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára. A Valutaalap először 1988 tavaszán nyitott úgynevezett készenléti hitelkeretet Magyarországnak, hogy megkönnyítse a súlyossá vált fizetési nehézségek áthidalását. A hitelkeret megnyitása ugyanis afféle ajánlólevélnek számít a nyugati kereskedelmi bankok számára, hogy Magyarországnak - elfogadható feltételekkel - kölcsönöket nyújthatnak.
Ennek fejében azonban a Valutaalap ragaszkodott bizonyos feltételek érvényesítéséhez a magyar gazdaságpolitikában. Egy évvel ezelőtt - amikor a hitelkeret megújítása vált esedékessé - a Valutaalap szigorította ezeket a feltételeket.
Ilyen feltétel volt például, hogy az idei költségvetési deficit nem lépheti túl a 10 milliárd forintot és a fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg az 550 millió dollárt. És meg kell jegyezni, hogy a magyar gazdaság mindkét feltételt teljesítette. (folyt)
1990. november 28., szerda 14:09
|
Vissza »
|
|
Az IMF és a külgazdaság (2.rész)
|
Most azonban sokkal összetettebb helyzet állt elő. Egyrészt a magyar gazdaságot teljes mértékben sújtja két külgazdasági változás. Az a körülmény, hogy a Szovjetunió csökkenti olajszállításait éppen akkor, amikor a világpiacon rendkívül magas lett az olaj ára; másrészt az a szovjet követelés, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kell áttérni a magyar-szovjet forgalomban, ami többek között azt is jelenti, hogy január elsejétől minden energia-behozatalért - akár a Szovjetunióból, akár máshonnan származik - világpiaci áron, keményvalutában kell a számlát kifizetni.
Ezek a változások nagy veszteségeket idéznek elő az ország költségvetésében csakúgy, mint fizetési mérlegében és ilyen körülmények között van szükség arra, hogy Magyarország továbbra is megkapja az ajánlólevelet a Valutaalaptól, vagyis továbbra is rendelkezésére álljon a készenléti hitelkeret.
Másrészt arra is szükség van, hogy a Valutaalap által megfogalmazott feltételek összhangban legyenek a magyar kormány gazdasági stratégiájával. Ismeretes, hogy az Antall-kormány szeptemberben 3 éves nemzeti megújhodásái programot hirdetett meg, amely a gazdaság stabilizálását és egyúttal a piacgazdaság megteremtését célozza. A Valutaalap tehát most olyan készenléti hitelkeret megnyitását mérlegeli, amely 3 évre szól - csakúgy, mint a gazdasági program - és gondoskodik arról, hogy az ország hitelképessége fennmaradjon ebben a kritikus időszakban.
A Valutaalap figyelembe veszi az említett külgazdasági változásokat és a hitelkeret feltételeit is ehhez igazítja. Nyilvánvaló például, hogy ilyen nehézségek közepette a Valutaalap nem ragaszkodik a jövő évi költségvetés egyensúlyához, de szemlátomást nem elfogadható számára az a 90-100 milliárd forintos veszteség sem, amelyet a kormány költségvetési terve előirányoz. A kormánynak tehát most - a parlamenti beterjesztés és jóváhagyás kritikus időszakában - szüksége van arra, hogy állandóan egyeztesse a Valutaalappal a pillanatnyi helyzetet és a maga álláspontját. Többek között ezért is van most Budapesten a Valutaalap küldöttsége. +++
1990. november 28., szerda 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|