Rendszerváltás és az MTI

	A kormány gazdaságpolitikájáról tárgyalt az Érdekegyeztető Tanács (1. rész)
1990. november 23., péntek - Amennyiben a munkaadók és a munkavállalók 1991-re 40 százalékos nominálbér-növelés mellett foglalnak állást, ez 60 százalékos inflációt jelent. A kormány 20 százalékos nominálbér-növelést javasol, s ez mintegy 30 százalékos inflációval számolva 10 százalékos reálbércsökkenés - mondotta az Érdekegyeztető Tanács pénteki, a Munkaügyi Minisztériumban megtartott - ülésén Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A mintegy 30 százalékos infláció jelentős részét, körülbelül 10 százalékot az energiaárak világpiaci szintre igazítása teszi ki. Körülbelül 5 százalékot jelent az, hogy rubel helyett dollárban kell majd fizetni az energiáért. Az érdekegyeztető fórum napirendjén eredetileg a kormány hároméves gazdasági programjának megvitatása szerepelt, de a munkaadók s a munkavállalók részéről többen lehetetlennek tartották az anyag egyes pontjainak tételes bírálatát, ennek alapján pedig a javított változat elfogadását. Az ülésen elnöklő Ficza Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja a munkaadói oldal részéről például kifejtette: az előterjesztést koncepcionálisan tartja hibásnak hiszen az a korábbi kormányprogramok folytatása, lényegében a gazdaság visszafogását jelenti. Csak a célok kinyilvánításában vállalkozásbarát a program, a gyakorlati intézkedéseket tekintve viszont megnehezíti a magánvállalkozók tevékenységét - mondotta. A munkaadók az dók csökkentését, a gazdaság dinamizálásának szándékát hiányolták. A munkavállalói oldal részéről Dávid János, a liga képviselője ugyancsak utalt a vállalkozásélénkítés fontosságára. Rámutatott: az ország gazdasági helyzetét tekintve örülhetünk, ha jövőre csak 10 százalékos lesz a reálbércsökkenés. A magánvállalkozások komoly segítséget adhatnak a kedvezőtlen termelési struktúra átalakításához, munkahelyeket, jövedelmet, egzisztenciát biztosíthatnak az embereknek, s hozzájárulhatnak a gazdaság teljesítőképességének növeléséhez. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szintén a munkavállalói oldalról kifogásolta: a kormány nem vizsgálta meg eléggé alaposan, hogy a gazdaság mely területein lehetne élénkíteni a teljesítőképességet. A szakszervezetek nem érthetnek egyet a terhek elosztási szisztémájával, a 10 százalékos reálbércsökkenéssel. A költségvetés és a munkaadói oldal aránytalanul kevesebbet vállal magára a kétségtelenül nehéz helyzet terheiből. (folyt.köv.) 1990. november 23., péntek 17:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »