|
|
 |
|
 |
A privatizálás helyzete (2. rész)
|
"Az Állami Vagyonügynökség el van árasztva. Felesleges, hogy
minden egyes üzlet átmenjen a versenytárgyalásokon" - mondta Les
Bonnay, a magyar kormánynak a privatizálás kérdéseiben szaktanáccsal
szolgáló Price Waterhouse Budapest KFT regionális menedzsere, aki
szerint az Állami Vagyonügynökségnek jóvá kellene hagyni azokat a
megállapodásokat is, amelyeknél ugyan csak egyetlen ajánlat van, de
független vagyonértékelő cégek úgy ítélik, hogy az az ajánlat fair.
A kormányra a cselekvés irányába nehezedő nyomást fokozza a
gyorsuló infláció és növekvő munkanélküliség miatti elégedetlenség. A
taxisok és a teherfuvarozók országos méretű blokádja - amelyre a
benzinárak jelentős emelése miatt került sor - jól érzékeltette az
általános elégedetlenséget.
Az Állami Vagyonügynökség, amely arra törekszik, hogy 1995-re az
állami tulajdon részarányát a gazdaságban a jelenlegi 90 százalékról
40 százalékra csökkentse, azért tartotta szorosan kézben a
privatizálási folyamatot, hogy megelőzze a vállalatok eladásának
irányítására alakult vállalati tanácsok esetleges visszaéléseit.
Némelyik vállalati tanács ugyanis széles menedzseri hatáskörét arra
használta fel, hogy az állami tulajdont saját javára értékesítse -
mondta Fischer. "Az Állami Vagyonügynökséget azért hozták létre, hogy
gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Néhány esetben a menedzsment
kifosztotta a vállalatot, kihasználta a vákuumot" - mondta.
A Vagyonügynökség most egyfelől el akarja mozdítani azokat a
menedzsereket, akik a privatizálás útjában állnak, másfelől bátorítja
a "spontán privatizálást", aminek az a lényege, hogy maguk a
vállalatok dolgozzák ki magánkézbe kerülésük terveit.
Beruházási bankárok azonban kétkedően szemlélik az Állami
Vagyonügynökség azon törekvését, hogy a lehető legtöbb pénzt facsarja
ki a privatizált vállalatokból, hogy így segítse elő a mintegy 1,3
trillió forint államadósság törlesztését, amellyel a kormány a Magyar
Nemzeti Banknak tartozik. A bankárok azzal érvelnek, hogy Magyarország
nem vesztegethet időt azzal, hogy szunnyadózó állami iparába
beletöltse azt a vállalkozói energiát, amire kezdő lökésként szüksége
lenne az omladoztó gazdaságnak. "Ha az a kérdés, hogy egy vállalatot
most privatizáljanak, vagy hat hónapi várakozás után további húsz
százalékot zsebre vágva, akkor most kell privatizálni és az üzlet ezt
nagyon is megéri" - mondja Simor András, a CA-BB Brookers Ltd.
menedzser-igazgatója. (folyt.)
1990. november 6., kedd 14:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|