|
|
|
|
Menekültügy: az örömtől a neheztelésig
|
1990. november 27. (AP/AFP-MTI/Panoráma) - Alig egy éve még kiemelt figyelem és őszinte lelkesedés fogadta az Európa keleti feléből Nyugatra érkező menekülteket. A vasfüggöny leomlását kísérő öröm azonban lassan átadja helyét a neheztelésnek: a Nyugaton élők egyre többet emlegetik a keleti menekültáradat árnyoldalait és a második világháború óta példátlan bevándorlás miatt egyesek már meghúzzák a vészharangot.
Százezrek indulnak útnak a letelepedés reményében a kontinens nyugati országaiba, s az újonnan érkezőknek szállásra, élelemre van szükségük. A fogadó országok állampolgárai úgy érzik, hogy veszélybe kerül a szerintük mindenekelőtt őket megillető munkahelyek egy része.
A menekültáradat első számú célországa Németország, földrajzi közelségének és a menekültek iránt hagyományosan liberális politikájának köszönhetően. A menekültközpontok itt túlzsúfoltak, sokszor laktanyák, kihasználatlan raktárak szolgálnak szükséglakhelyül.
Egy ENSZ-statisztika szerint tavaly több mint 300 ezren folyamodtak menedékjogért (ez az adat 1983-ban 61 ezer volt), míg ez a szám az idén várhatóan meghaladja a 400 ezret is. Az elmúlt években ugyanakkor milliók vándoroltak be illegálisan Nyugat-Európába. Az odaérkező németajkúaknak - számuk az elmúlt években szintén meghaladta a milliós határt - a német hatóságok automatikusan biztosították az állampolgárságot.
Az újabb kivándorlási hullám a széteséstől fenyegetett Szovjetunióból indulhat ki. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik illetékese, Jonas Widgren szerint szovjet részről 2 és 15 millió közöttire teszik a Nyugat-Európába majdan emigráló szovjetek számát.
Jövőre ráadásul tovább romlanak a gazdasági mutaták Kelet-Európában, ami egyet jelent a Nyugatra igyekvők számának vaalószínűsíthető növekedésével.
Bár a nyugat-európai országok szigorítják bevándorlási törvényeiket és határozottabban lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. A kelet-európaiak mellett más országokból is érkeznek menekültek, elsősorban Libanonból, Szudánból, Tunéziából, Algériából, Bangladesből és Sri Lankából. (folyt.)
1990. november 27., kedd 13:20
|
Vissza »
|
|
Menekültügy: az örömtől a neheztelésig - 2.
|
A neheztelés olykor elégedetlenségbe csap át, és szaporodnak a bevándorlókkal szembeni erőszakos cselekedetek.
Firenzében nemrég álarcos fiatalok baseball-ütőkkkel támadtak meg az utcán afrikai árusokat. Németországban nem egyediek a bevándorlókkal szembeni akciók, különösen a bőrfejűek támadásai ismertek törökök, vietnamiak és mások ellen. Franciaországban a menekültprobléma tükröződik abban is, hogy meglepő népszerűségnek örvend Jean-Marie le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontja. A Kelet- és Nyugat-Európa között évtizedeken át semleges hidat alkotó Ausztria már 2000 katonát küldött keleti határvidékére, hogy megakadályozza a Magyarországon át érkező románok illegális bejutását az országba.
Más európai országok is felkészülnek újabb menekültáradatra. Az északi államok közül Finnország és Norvégia a szovjetek esetleges tömeges érkezése miatt aggódik, bár a kivándorlók többsége valószínűleg Közép-Európa felé veszi útját. A finn hatóságok nem hajlandók semmiféle részletet feltárni, ,,nagyon érzékenynek,, minősítik a kérdést. Norvégia például nagyszámú menekülttől tart Kola-félsziget irányából, ahol az élelmiszereket máris jegyre árusítják.
Bonnban hivatalos források máris jelezték: Németországban a Szovjetunióból menekülőknek kevés esélyük van a befogadásra, miután a hidegháború lezárása elsodorta a szovjet állampolgárok számára (is) a menedékjog nyújtásának a jogosultságát.
Simárdi Tamás MTI-Panoráma
1990. november 27., kedd 13:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|