|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (1.rész)
|
1990. november 26., hétfő - Meglehetősen indulatos
felszólalással vette kezdetét hétfőn az Országgyűlés. Dénes János,
ez idáig MDF-es képviselő már korábban levélben jelezte a Parlament
tisztikarának, hogy képviselőcsoportjától megválva függetlenként
kívánja folytatni a törvényhozói munkát. A napirend előtt szóban is
tájékoztatta képviselőtársait lépésének indokairól. Felszólalásában
utalt arra: Magyarország 1944 óta a mai napig is megszállt ország, s
jelenleg a törvényesített törvénytelenség állapotában él. A
Parlament - vélekedett- jogalkotói feladatának az elmúlt hónapokban
nem tett eleget, ,,s a törvényalkotási munka eliszaposodott a bukott
egypártrendszert szolgáló paragrafusok kacskaringóiban,,. Megítélése
szerint a koalíciós kormány megalakulása után felerősödött a
pluralista szellemi diktatúra, tetézve az egyszólamú bolsevik
sajtóval.
Dénes János mindemellett részletesen szólt az általa
,,akadályháborúnak,, nevezett október végi országos blokádról, amely
értékelése szerint megszentségtelenítette október 23-a méltó
megünneplését. Úgy vélte: e demonstráció kitervelői - s elsősorban a
,,madaras fejlécű,, szabad demokratákra gondolt- ,,a nyílt terror
eszközeivel és fenyegetésével hátba támadták a többpártrendszert, a
parlamentarizmust és a születendő demokrácia ígéretét,,. Részletesen
bírálta ezután - állítása szerint - a munkás- és nemzetáruló
szakszervezetet, a társadalomidegen Ligát, s személyesen az
árulókat. Majd hozzátette: a Magyar Demokrata Fórum
képviselőcsoportja, illetve a koalíciós fegyelem mindezek elmondását
korábban nem tette lehetővé számára.
- Október 29-én a kormány és a Parlament hat képviselőcsoportja
a törvénytelenségeket közösen a szőnyeg alá söpörte - hangoztatta.
Mindazonáltal reméli, megteremtik annak alkotmányos lehetőségét,
hogy a társadalmat és az országot a jövőben soha ne szolgáltassák ki
- szavai szerint - bármily kis terrorista kisebbségnek. Végezetül
,Isten óvja Magyarországot
,, felkiáltással - zárta felszólalását a
képviselő.
A plénum ezután az újabb törvényjavaslatok és képviselői
indítványok napirendre tűzéséről határozott. (folyt.köv.)
1990. november 26., hétfő 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (2.rész)
|
Döntöttek arról, hogy sürgősséggel megtárgyalják a kormány
előterjesztését, amely országgyűlési határozat meghozatalát kéri az
egyes városok megyei jogúvá nyilvánításáról. Napirendre tűzik
továbbá Mihály Zoltán MDF-es képivselőnek a szövetkezeti törvény
módosítására és Sipos Imre kisgazda képviselőnek a mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítására benyújtott
javaslatát. Tárgyalják majd Kelemen András (MDF) indítványát: a
képviselő országgyűlési határozatot kezdeményez az Agykutatás
Évtizede Nemzeti Kutatási Programról. Végül felvették a napirendre
Glattfelder Béla (Fidesz) országgyűlési határozatot kérő indítványát
a földtulajdon rendezéséről szóló törvényjavaslat előkészítését
végző ideiglenes bizottság létrehozásáról. (folyt.köv.)
1990. november 26., hétfő 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3.rész)
|
Rövid részletes vita, ám annál hosszadalmasabb szavazás után
fogadták el a képviselők a bírók és ügyészek előmeneteléről és
javadalmazásáról szóló törvényt.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérének újraszabályozása -
mint arra Balsai István igazságügy-miniszter rámutatott -
hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetés
számára, azonban ez mindenképpen szükséges, hiszen a bírói és
ügyészi fizetések reálértékének csökkenése következtében tömegessé
vált e területen a pályaelhagyás.
Az elfogadott törvény értelmében az igazságszolgáltatásban
dolgozók javadalmazása személyi alapbérből, pótlékból és évente
fizetendő külön juttatásból tevődik össze a jövőben. A személyi
alapbér megállapításánál a törvény fizetési osztályba, ezen belül
fizetési fokozatokba sorolja a bírókat, ügyészeket, bírósági
dolgozókat - munkaköri beosztásuk, végzettségük és letöltött
szolgálati idejük szerint differenciálva.
A törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumban
tevékenykedő beosztott bírókra, mert ez esetben csupán bírói cimmel
rendelkező, ám bírói gyakorlatot nem folytató minisztériumi
tisztségviselőkről van szó. (folyt. köv.)
1990. november 26., hétfő 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (4.rész)
|
Ugyancsak rövid volt az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat
részletes vitája. Mindössze öt képviselő kért szót, s valamennyien
az adózás tényleges rendjével, azaz: az adó késedelmes befizetésének
vagy esetleges elmaradásának eseteivel, illetve az erre vonatkozó
lehetséges szankciókkal foglalkoztak. A törvényjavaslatról a jövő
héten hoznak határozatot.
Részletes vitával folytatódott az illetékekről szóló
törvényjavaslat tárgyalása is. A hozzászólók a már korábban jelzett
vagy ismertetett módosító indítványaikról beszéltek, indokolták
azokat. Voltak olyan képviselők is, akik társaik módosító
javaslatait értékelték, minősítették. A törvényjavaslathoz egyébként
már-már kilóra mérhető mennyiségben érkeztek módosító indítványok,
amelyek túlnyomó többsége az egyes illetékfajták mérséklését
szorgalmazza.
A plénum este hét órakor - lévén, hogy még öten jelentkeztek a
napirendi ponthoz hozzászólásra - a vitát elnapolta. (MTI)
1990. november 26., hétfő 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|