|
|
|
|
Nem pénzkérdés - állítja a sikerekről a Bp. Honvéd
szakosztályigazgatója (1. rész)
|
1990. november 26. hétfő (MTI) - Bár még egy mérkőzés, a köd miatt félbeszakadt Videoton-Waltham - Debreceni VSC összecsapás hátravan az 1990/91-es labdarugó bajnokság őszi idényéből, az már eldőlt, hogy az élen álló Bp. Honvéd kétpontos előnnyel várhatja a tavaszi folytatást. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a kispestiek az elmúlt hét kiírásból öt alkalommal is az élen végeztek, bár arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezen a nyáron a kiesés elkerüléséért osztályozót kellett játszaniuk a kazincbarcikaiakkal. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, az ex-szövetségi kapitány Mezey György személyében új vezetőedző vette át a csapat irányítását, s alaposan kicserélődött a játékosállomány is. A nagy jövés-menés nem okozott semmiféle gondot, sőt, egyértelműen jót tett a piros-fehéreknek. Legalábbis ez derül ki Kozma Mihály szakosztályigazgató szavaiból, aki Mészáros Istvánnak, az MTI munkatársának nyilatkozott.
- Szerintem az eredményesség arra vezethető vissza, hogy sikerült azokat a labdarugókat leigazolnunk, akiket kiszemeltünk - kezdte a szakvezető. - A mi játékosunk lett Petry Zsolt, Kovács Ervin, Bognár Zoltán, Urbányi István, Csepregi András, Komódi László, Nagy Sándor és a román Vancea. Visszahoztuk Zsinka Jánost is, de őt az idény közben továbbadtuk az Újpestnek, viszont a helyére szerződtettük az Olaszországból hazatért Vincze Istvánt. De a legnagyobb ,,fogásnak,, az számít, hogy meg tudtunk egyezni Mezey Györggyel. Nem is emlékszem, hogy nálunk mikor volt példa ekkora erősítésre. Ám muszáj volt megújulni, már csak azért is, mert többen külföldre szerződtek, mások fölött pedig eljárt az idő.
Ilyen változások után milyen tervekkel vágtak neki a bajnoki pontvadászatnak?
- Nem szerepelt célkitűzéseink között a bajnoki cím elhódítása. Úgy gondoltuk, hogy idő kell ahhoz, amíg a játékosok összeszoknak, egységes csapatot alkotnak. Ezért az első öt közé kerülést jelöltük meg feladatként. Aztán a dolgok sokkal jobban alakultak, mint ahogyan azt reméltük. A 15 fordulóban 24 pontot gyűjtöttünk, vagyis 80 százalékos teljesítményt értünk el.
A mérkőzések közül melyeket érdemes kiemelni?
- Szerintem a Vác, a Videoton-Waltham, a Volán és az MTK-VM ellen játszottunk a legjobban, s ami külön öröm, hogy ezeken legalább három-három gólt rúgtunk. A legkellemetlenebb a Rábától hazai környezetben elszenvedett vereség volt, de a csapat a fiaskó ellenére is jó benyomást keltett, akárcsak a többi 14 összecsapáson. (folyt. köv.)
1990. november 26., hétfő 13:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|