|
|
 |
|
 |
Egy ,,muzulmán testvér,, a jordániai parlament élén 1.
|
Kairó, 1990. november 26. hétfő (MTI-Panoráma) - A korelnök
udvariasan, ,,testvéreim,,-ként szólította meg képviselőtársait az
ülés elején, ám azok lehurrogták, és felszólították, hogy Isten
nevében kezdje meg a tanácskozást. ,Allahnak, a könyörületesnek és
irgalmasnak nevében,, - kezdte engedelmesen újra Isza Madanat a
jordániai parlament fontos ülését, amelyen azután megválasztották a
törvényhozás új elnökét - Jordánia történetében első ízben a
Muzulmán Testvérek szóvivőjét.
A helyzet pikantériáját fokozta az a körülmény, hogy Madanat,
akinek kora jogán megadatott az ülést levezetni, nemcsak keresztény,
de történetesen az évekig illegalitásba kéynszerített kommunista
párt egyik vezető személyisége, aki ennek megfelelően éveket töltött
börtönben. A gazdasági bajoktól mind súlyosabban szenvedő
Jordániában - 1967 után először - tavaly novemberben rendeztek
parlamenti választásokat, s a nyolcvan tagú törvényhozás elnökévé
akkor a hatalomhoz közelálló Szoleiman Arrart választották.
Mandátuma a múlt hét végén lejárt, s megtartották a sokak
számára meglepetést hozó tisztújítást. Abdel-Latif Arabijjat, a
Muzulmán Testvérek hivatalos szóvivője Ararral szemben győzött a
nyolcvanból 41 szavazattal, azaz abszolút többséggel. A voksok közül
harminc, mondhatni kézenkfevő, 22 mandátum ugyanis a Muzulmán
Testvéreké, s nem szorul különösebb magyarázatra a Független Iszlám
Tömb 8 képviselőjének szavazata sem. A győzelemhez azonban kellett a
nacionalisták és a liberálisok 5-5 voksa, továbbá egy független
keresztény képviselőjé is.
Az összetétel világossá teszi, hogy a legkevésbé sem ideológiai
alapon született szövetség juttatta a fontos közjogi méltósághoz a
Muzulmán Testvérek vezéregyéniségét. Olyannyira nem, hogy aligha
lehet hinni az együttműködés tartósságában. A demokráciát célként
tekintető politikai áramlatok és azon iszlám erők összefogásáról van
ugyanis szó, amelyek a demokráciát legfeljebb eszköznek tekintik a
hatalom megszerzéséhez, hogy azután a Sariát, az iszlám
törvénykezést maradéktalanul érvényre juttassák. Abdel-Latif
Arabijjat abszolút többséggel aratott gőyzelme az ammani kormánnyal
szembeni elégedetlenség jele volt, személyében a hatalomtól
független politikust választottak meg parlamenti elnöknek.
A Muzulmán Testvérek népszerűségének növekedését az alapvetően
világi berendezkedésű Jordániában - miként más iszlám országokban -
az elmúlt évek egyre gyötrőbb gazdasági nehézségeinek sokasodásával
magyarázzák. (folyt.)
1990. november 26., hétfő 11:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|