|
|
 |
|
 |
Csehszlovák helyhatósági (2.rész)
|
A Cseh Köztársaságban az 500 lakosnál kisebb településeken
független helyi képviselőből van a legtöbb. Ennél nagyobb
településeken már a Polgári Fórum előnye érvényesült, miközben a
kommunisták általában a második helyre kerültek. A harmadik
legerősebb csoportot többnyire a néppártiak vagy a függetlenek
alkotják: az előbbiek a háromezer és százezer közötti lakosú
városokban szerepeltek jobban, az utóbbiak súlya az 500 és háromezer
közötti, illetve a százezer fölötti lakosú településeken nagyobb.
Szlovákiában alacsonyabb, 63,75 százalékos volt a részvételi
arány. A Kereszténydemokrata Mozgalom a helyi mandátumok 27,4
százalékával maga mögé utasította a kormánykoalíció vezető erejét, a
most csak 20,4 százalékot kapott Nyilvánosság az Erőszak Ellen
mozgalmat (VPN-t). Harmadik helyen végeztek a kommunisták, a
mandátumok 13,6 százalékával. A ,,több párt által támogatott
pártonkívüliek,, 8,4, százalékot, a ,,függetlenek,, pedig 4,4
százalékot kaptak, e két kategória tehát összesen a mandátumok 12,8
százalékát mondhatja magáénak.
Az Együttélés politikai mozgalom 6,3 százalékot, a Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom 3 százalékot, a Független Magyar
Kezdeményezés pedig 1,3 százalékot szerzett a mandátumokból, ami
összesen 10,6 százalék. Ezt a magyarok Szlovákia összlakosságán
belüli részarányával összevetve megállapítható: a magyarok nyilván
nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a vegyes lakosságú
területek szlovák népessége. A szélsőségesen nacionalista Szlovak
Nemzeti Párt mindössze 3,2 százalékhoz jutott, pedig reményei ennél
sokkal vérmesebbek voltak. (folyt.)
1990. november 26., hétfő 07:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|