|
|
|
|
Egy ,,muzulmán testvér,, a jordániai parlament élén 1.
|
Kairó, 1990. november 26. hétfő (MTI-Panoráma) - A korelnök
udvariasan, ,,testvéreim,,-ként szólította meg képviselőtársait az
ülés elején, ám azok lehurrogták, és felszólították, hogy Isten
nevében kezdje meg a tanácskozást. ,Allahnak, a könyörületesnek és
irgalmasnak nevében,, - kezdte engedelmesen újra Isza Madanat a
jordániai parlament fontos ülését, amelyen azután megválasztották a
törvényhozás új elnökét - Jordánia történetében első ízben a
Muzulmán Testvérek szóvivőjét.
A helyzet pikantériáját fokozta az a körülmény, hogy Madanat, akinek kora jogán megadatott az ülést levezetni, nemcsak keresztény, de történetesen az évekig illegalitásba kéynszerített kommunista párt egyik vezető személyisége, aki ennek megfelelően éveket töltött börtönben. A gazdasági bajoktól mind súlyosabban szenvedő Jordániában - 1967 után először - tavaly novemberben rendeztek parlamenti választásokat, s a nyolcvan tagú törvényhozás elnökévé akkor a hatalomhoz közelálló Szoleiman Arrart választották.
Mandátuma a múlt hét végén lejárt, s megtartották a sokak számára meglepetést hozó tisztújítást. Abdel-Latif Arabijjat, a Muzulmán Testvérek hivatalos szóvivője Ararral szemben győzött a nyolcvanból 41 szavazattal, azaz abszolút többséggel. A voksok közül harminc, mondhatni kézenkfevő, 22 mandátum ugyanis a Muzulmán Testvéreké, s nem szorul különösebb magyarázatra a Független Iszlám Tömb 8 képviselőjének szavazata sem. A győzelemhez azonban kellett a nacionalisták és a liberálisok 5-5 voksa, továbbá egy független keresztény képviselőjé is.
Az összetétel világossá teszi, hogy a legkevésbé sem ideológiai alapon született szövetség juttatta a fontos közjogi méltósághoz a Muzulmán Testvérek vezéregyéniségét. Olyannyira nem, hogy aligha lehet hinni az együttműködés tartósságában. A demokráciát célként tekintető politikai áramlatok és azon iszlám erők összefogásáról van ugyanis szó, amelyek a demokráciát legfeljebb eszköznek tekintik a hatalom megszerzéséhez, hogy azután a Sariát, az iszlám törvénykezést maradéktalanul érvényre juttassák. Abdel-Latif Arabijjat abszolút többséggel aratott gőyzelme az ammani kormánnyal szembeni elégedetlenség jele volt, személyében a hatalomtól független politikust választottak meg parlamenti elnöknek.
A Muzulmán Testvérek népszerűségének növekedését az alapvetően világi berendezkedésű Jordániában - miként más iszlám országokban - az elmúlt évek egyre gyötrőbb gazdasági nehézségeinek sokasodásával magyarázzák. (folyt.)
1990. november 26., hétfő 11:50
|
Vissza »
|
|
Egy ,,muzulmán testvér,, a jordániai parlament élén 2.
|
Segített a mozgalomnak az Öböl-válság is: az ulemák nyomban Szaddám Huszein iraki elnök segítségére siettek, mihelyt a nyugati, főleg amerikai katonák személyében ,,hitetlen,, erők jelentek meg az iszlám szent helyeinek otthont adó Szaúd-Arábiában. Más politikai erőkkel szemben előnyt jelentettek a féltitkos mozgalomnak Husszein király félelmei, az, hogy a baloldali pártokat évekig szigorú kordában tartotta, vezetőiket bebörtönöztette.
Mihez kezd a jordániai iszlám mozgalom friss győzelmével? Az ammani parlament képviselőinek elmondása szerint miniszteri tárcákat követel Mudar Badran kormányfőtől, aki hírek szerint kabinetje átalakítását tervezi. A Muzulmán Testvérek első számű követelése a nemzeti oktatás minisztériumának kézbevétele, akárcsak januárban volt. Akkor ezt megtagadták tőlük, így inkább kimaradtak a kabinetből. Most feltehetően valóra válik e kívánságuk, de Ammanból származó értesülések szerint Badran változatlanul vonakodik egyéb követelésük teljesítésétől: a Muzulmán Testvérek maguknak akarják a tájékoztatási és a kulturális tárcát is. Úgy tudni, arra az esetre, ha elutasítják őket, bizalmatlansági indítvánnyal élnek. Ez könnyen a kormány bukásához vezethet, ami jelentősen tetézné az uralkodó mostanában amúgy is megszaporodott gondjait.
A vallási alapon álló radikális erők jordániai térnyerése nem is túl hosszú távon várhatóan az Izrael által megszállt Ciszjordániában is éreztetni fogja hatását. Bizonyos továbbá, hogy nem marad következmények nélkül a ,,zöld vonal,, másik oldalán, azaz Izraelben sem, ahol a politikai kórusban mostanában szintén nem a mérsékelt erőké a fő szólam. S mivel az iszlám radikalizálódása miatt Izrael hajthatatlan a palesztin kérdésben, nem nehéz megjósolni: az erőszak körforgása továbbra is szavatolt. +++
Rákos György (Kairó), MTI-Panoráma
1990. november 26., hétfő 11:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|