 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Mérlegen:
A forint konvertibilitásának esélyeiről
"- Ha a jelzett időn belül nem sikerül konvertiblissé tennünk a
forintot, akkor tulajdonképpen kudarcot vallottunk. - Ez a
kijelentés Rabár Ferenc pénzügyminisztertől származik, aki nyomban
hivatalba lépte után kifejtette a Financial Times munkatársának: két
éven belül meg kell valósítani a forint konvertibilitását, és ez az
állapot valószínűleg 1991 vége és 92 nyara között fog bekövetkezni.
Az a körülmény, hogy a pénzügyminiszter a kormány egész
gazdaságpolitikáját a konvertibilitás elérésétől tette függővé,
tulajdonképpen érthető, teljesen logikus. Egyszerűen fogalmazva: a
kormány legfontosabb célja rövid időn belül működőképes piacgazdaság
létrehozása. Miután ez az alapfeltétele annak, hogy a forint
konvertibilis pénzzé váljon, a konvertibilitás hiánya azt
bizonyítaná, hogy az országnak nincs működőképes piacgazdasága -,
vagyis a kormány fő gazdasági célja nem valósult meg.
Ez érthetővé teszi azt is, hogy miért nem valósulhatott meg a
konvertibilitás a kommunista uralom időszakában - noha annak idején
rengeteget beszéltek róla a kommunista illetékesek - ez a cél
tulajdonképpen nem volt napirenden, mert a kommunista vezetés
piacgazdaságot nem is akart létrehozni."
|
|
|
|
|
|
 |
Racionális érvekkel a zsidó kérdésről
|
1990. november 25., vasárnap - Racionális érvekkel kívánják
oldani azokat az indulatokat, azt a haragot és sértődöttséget, amely
kifejezésre jutott a zsidókérdésről nemrég folytatott sajtó-vitában
- hangsúlyozták a Zsidó Diákok Magyarországi Szövetségének
képviselői a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, vasárnap
tartott konferenciájukon. Az eszmecsere előadói - történészek,
szociológusok és más szakemberek - ezúttal a
zsidóság-baloldaliság-kommunizmus témakörében - azokat a kérdéseket
boncolgatták, amelyek valamiképpen mindig megjelennek a zsidósággal
szemben hangoztatott vádakban.
A baloldali cionista mozgalmak történetéről szólva Englender
Tibor, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke elmondta: a
cionizmus Kelet-Európából indult ki a múlt század végén, magán
viselte a kelet-európai értelmiség baloldali elkötelezettségét. A
cionisták többsége nagy bizalommal fordult a szocialisták felé, s
emiatt nincs miért szégyenkezniük ma sem. Hamarosan azonban
csalódniuk kellett: 1949-ben azonban az akkori magyar állam már a
tevékenységük beszüntetését követelte.
Arra a kérdésre, hogy a mai cionista mozgalomnak mi a véleménye
a kormány politikájáról, az előadó azt válaszolta: nincs véleménye.
Remélik - mondotta - lehetőségüket lesz arra, hogy megfelelő
lojalitással viseltessenek a kormány iránt.
A háborút túlt élt zsidóság mobilitási pályáiról szólva a
konferencián elmondták: 1945-ös rendszerváltás a zsidóság jelentős
rétegeit olyan mobilátási pályákra terelte, amelyek alapvetően
eltértek a nem zsidó lakosság többsége által befutott pályáktól.
Szóvá tették, hogy a II. világháború után Magyarországon lebecsülték
az újra megjelenő antiszemitizmus veszélyét. A kommunisták a hatalom
megszerzése érdekében minden eszközt fölhasználtak, sok zsidó vált a
mesterségesen szított tömegindulatok áldozatává. Ilyen körülmények
között a holocaustot túlélők közül számosan feladták zsidó
identitásukat, és ehelyett szimbolikusan és materiálisan is
azonosultak a kommunista eszmével, illetve mozgalommal. A
közép-kelet-európai modernizációs kísérletek két fajtájában, a
liberalizmusban és a kommunizmusban, igen magas volt a zsidó
közösségből asszimilált polgárok aránya. E kísérletek bukása után a
modernizációból magukat kirekesztettnek érző rétegek a zsidóságnak
nyújtották be a számlát - hangsúlyozták a konferencián. (MTI)
1990. november 25., vasárnap 16:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|