|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Mérlegen:
A forint konvertibilitásának esélyeiről
"- Ha a jelzett időn belül nem sikerül konvertiblissé tennünk a
forintot, akkor tulajdonképpen kudarcot vallottunk. - Ez a
kijelentés Rabár Ferenc pénzügyminisztertől származik, aki nyomban
hivatalba lépte után kifejtette a Financial Times munkatársának: két
éven belül meg kell valósítani a forint konvertibilitását, és ez az
állapot valószínűleg 1991 vége és 92 nyara között fog bekövetkezni.
Az a körülmény, hogy a pénzügyminiszter a kormány egész
gazdaságpolitikáját a konvertibilitás elérésétől tette függővé,
tulajdonképpen érthető, teljesen logikus. Egyszerűen fogalmazva: a
kormány legfontosabb célja rövid időn belül működőképes piacgazdaság
létrehozása. Miután ez az alapfeltétele annak, hogy a forint
konvertibilis pénzzé váljon, a konvertibilitás hiánya azt
bizonyítaná, hogy az országnak nincs működőképes piacgazdasága -,
vagyis a kormány fő gazdasági célja nem valósult meg.
Ez érthetővé teszi azt is, hogy miért nem valósulhatott meg a
konvertibilitás a kommunista uralom időszakában - noha annak idején
rengeteget beszéltek róla a kommunista illetékesek - ez a cél
tulajdonképpen nem volt napirenden, mert a kommunista vezetés
piacgazdaságot nem is akart létrehozni."
|
|
|
|
|
|
|
Jövőre Stockholmban új nemzetközi szervezet alakul
|
1990. november 25., vasárnap - Jövőre Stockholmban
megalakítják a centrummozgalmak és agrárpártok európai szervezetét.
Az 1991. március 14-15-16-án tartandó alakuló konferencián 25, az
európai politikai centrumot képviselni kívánó párt vesz majd részt -
határozták el az európai centrummozgalmak és agrárpártok
képviselőinek Budapesten megtartott kétnapos nemzetközi előkészítő
konferenciáján. A vasárnap tartott tájékoztatón a résztvevők
elmondták: e határozatot a dán, a finn, az észt, a lengyel, a lett,
a norvég, a román, a romániai magyar és a svéd centrummozgalmak és
parasztpártok delegátusai, valamint a házigazda Független Kisgazda-,
Földmunkás és Polgári Párt képviselői fogadták el - konszenzussal.
Ebben egyebek között szerepel az is, hogy a jövőre megalakítandó
nemzetközi szervezet hálózatjelleggel működik majd, s négy alapvető
témakörrel: a környezetvédelemmel, az emberi jogokkal, továbbá
jóléti és agrárkérdésekkel foglalkozik majd.
A kétnapos budapesti tanácskozáson sok szó esett a gazdaság privatizációjának és reprivatizációjának kérdéseiről is. Mindezek alapján az FKgP képviselője úgy ítélte meg: Európa számos agrárpártja a Független Kisgazdapárt koncepcióját igazolja, hiszen a konferencia támogatta mind a reprivatizációt, mind pedig a privatizációt annak az alapelvnek megfelelően, hogy mindenekelőtt vissza kell adni jogos tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek a tőlük elvett tulajdonukat. Kitűnt az is: hogy a román nemzeti parasztpárt és a romániai magyar kisgazdapárt törekvései meglehetősen hasonlítanak a magyar Független Kisgazdapártéhoz, s a föld-magántulajdon visszaállítása az északi centrumpártok megítélése szerint is alapvető fontosságú a piacgazdaság kiépítése szempontjából.
Kérdésre válaszolva a balti államok képviselői elmondták: a balti államok és a Szovjetunió szembenállása regionális és nemzetközi probléma egyszerre. Észtország, Lettország, Litvánia - és esetleg mások - nem óhajtják aláírni a gorbacsovi szövetségi keretegyezményt; szerintük a konfliktus megoldás a II. világháború következményének, ezen államok jogtalan bekebelezésének felszámolása. (MTI)
1990. november 25., vasárnap 15:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|