|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
A stabilizáció előfeltételei
|
München, 1989. április 14. (SZER, Magyar híradó) - Az MSZMP és kormánya azzal ijesztgeti a magyar társadalmat, hogy káosz és anarchia lesz, ha nem ez a párt és nem ez a kormány áll továbbra is az ország élén. A beteg magyar társadalom operációra szorul. Egy ilyen radikális beavatkozás valóban növelné átmenetileg az instabilitást, de ez az előfeltétele a betegség gyógyításának és a tartós, immáron egészséges stabilitás megteremtésének. Személyi cserék azonban nem jelentenek tényleges változást. A hagyományos kommunista dogmával való szakítást az jelentené, ha a kormány leállítaná a veszteséges üzemek állami támogatását, ha helyreállítaná a tulajdonszabadságot, ha áttérne a világpiaci árakon történő elszámolásra a KGST-kapcsolatokban is; ha a felmondaná a jamburgi beruházásban való részvételét, ha leállítaná a nagymarosi erőmű megépítését, ha csökkentené az államigazgatási szervek, elsősorban a fegyveres testületek létszámát és költségvetését; ha kezdeményezné a felesleges munkásőrség feloszlatását, s ha a nyugati kölcsönöket többé nem az elavult gazdasági szerkezet mesterséges életben tartására fordítanák. Elsősorban nem személyi, hanem intézményi akadályai vannak egy erős kormány megalakításának, amely végre képes lenne valódi változtatásra. Ha nem válik szét a gazdasági szféra a politikától, ha marad a jelenlegi intézményi rendszer, akkor szinte mindegy, hogy ilyen koordinátarendszerben ki ül a sötét alagútban rekedt autó kormányánál. +++
1989. április 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|