|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Sajtószemle
"Az újságok
címlapjait továbbra is a legfontosabb belpolitikai kérdés, a
konzervatív párt elnökválasztási küzdelme uralja. Hiszen az
elkövetkező napok tétje az, hogy ki lesz Nagy-Britania új
miniszterelnöke. A belső oldalakon is nagy terjedelemben
foglalkoznak a lapok a három jelölt jellemrajzával, győzelmi
esélyeik latolgatásával. Tovább folyik a thatcheri korszak
mérlegének készítése is és azok is hallatják hangukat, akik számára
keserűséget okozott Thatcher megbuktatásának ténye és mikéntje.
A Daily Telegraph címlapján fénykép látható, a konzervatív párt
egyik dél-angliai szervezetének két tagja, Michael Heseltine londoni
otthonának kerítéséhez láncolta magát, hogy imígyen, jelképesen
tiltakozzon az első választási fordulóban színre lépett elnökjelölt
ténykedése ellen. A vaskerítéshez bilincselt tiltakozók melletti
táblán a felirat: Maggie naggyá tett bennünket, Heseltine pedig
tönkre.
A Sun című bulvárlap sem fogalmaz kíméletesen: kifelé az
árulókkal, harsog a szalagcím, majd a kérdéses cikk arról számol be,
hogy azok a rebellis parlamenti képviselők, akik leszavazták
Thatchert most maguk is hamarosan a támadások kereszttüzében
találhatják magukat, konzervatív választóik részéről annyira
felbőszítette őket, ahogy Thatcher asszonnyal elbántak.
A Daily Telegraph arról ír, hogy Michael Heseltine választási
kampánya a két kabinet-miniszter John Major és Douglas Hurd ringbe
szállásával most kisebb gőzerővel folyik. A szűkebb kormány egyre
inkább egységes frontot alkot Heseltine ellenében. Eddig még
egyetlen kabinet-tag sem jelezte, hogy Heseltinet támogatná.
A Guardian hangsúlyozza, hogy a választási kampányban most
mindhárom jelölt a községi fejadó esetleges megreformálását helyezte
kilátásba.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. október 28., vasárnap - Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT)
vasárnaptartott rendkívüli ülésén viszonylag hamar közel kerültek az
álláspontok azzal kapcsolatban, hogy mintegy 12 forinttal kellene
csökkenteni a benzin fogyasztói árát. A részletekben kidolgozásánál
azonban jelentős nézeteltérés alakult ki a kormány, valamint a
munkavállalók és a munkaadók álláspntja között.
Orbán István, az ÉT soros elnöke a munkaadók részéről két napirendet javasolt. Az egyik: az október 29-diki munkakezdés, az ország normális életfeltételeinek megteremtése és az üzemanyagár-emelése nyomán keletkezett társadalmi és gazdasági válság kezelésének kérdései, a másik: az üzemanyag árának emelkedésével összefüggő társadalmi, gazdasági hatások átfogó bemutatása és - az ÉT újabb rendkívüli ülésére való előterjesztés céljából - javaslatok kidolgozása az ezekkel kapcsolatban szüségessé vált intézkedésekre. A kormány részéről Rabár Ferenc pénzügyminiszter szakértői bizottságok felállítását javasolta, azzal a feladatt al, hogy plenáris üléssel párhuzamosan tisztázzák az üzemanyagárral összefüggő részkérdéseket. A munkavállalók részéről Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal soros elnöke, az FSZDL elnöke nem értett egyet a bizottságok felállításával, mert, mint mondta, így megszünne a tanácskozás nyilvánossága. Azt is megállapította, hogy miután az áremelés előtt nem volt előzetes konzultáció, a kialakult katasztrófális helyzetért a kormányt terheli a felelősség. Most - hangoztatta - nem a munkaadók és munkavállalók állnak szemben egymással, hanem a társadalom széles rétege a kormánnyal.
Palotás János a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a munkaadók nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy még a mai napon meg kell állapodni és szerinte sincs ok bizottság felállítására.
A kormány javaslatát Bod Péter Ákos ipari miniszter terjesztette elő. A kormány - modnotta - figyelembe véve a lakosság teherbíró képességének végességét, korlátozott mértékű kedvezményes üzemanyagvásárlást kíván lehetővé tenni mind a lakosság, mind pedig a vállalkozók számára. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek havonta mintegy 30 liter üzemanyagot vásárolhatnának a jelenlegi piaci árnál mintegy 12 forinttal olcsóbban, a vállalkozók pedig ennek 5-6-szorosát. Hozzátette, hogy ezt egyfajta jegyrendszer bevezetésével biztosítanák, és erre azért van szükség, mert a benzinkészletek végesek. (folyt.köv.)
1990. október 28., vasárnap 15:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető tanács ülése (2. rész)
|
Palotás János megjegyezte: ha nem 66 százalékkal, hanem csak mintegy 35-40 százalékkal drágul a benzin, az is elég garancia arra, hogy ne legyen felvásárlás, ne nőjjön az üzemanyag kereslet.
Forgács Pál a munkavállalók részéről hangsúlyozta: a jegyrendszer azért is elfogadhatatlan, mert csak a bürokráciát növelné és csak feketepiacot teremtene. A magánfuvarozók akcióját jogos tiltakozásnak nevezte, mert nemcsak a saját, hanem a társadalom érdekeiért is felléptek és ezért semmiféle joghátrány nem érheti őket.
Bod Péter Ákos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az ÉT-nek ki kellene mondani, az útelfoglalások törvénytelenek. (folyt.köv.)
1990. október 28., vasárnap 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
|
Az egyre élesedő vitában a munkáltatók részéről elhangzott a továbbiakban, hogy egy korrekten liberalizált üzemanyagár is megfelel az adótöbblet nélküli árnak. A munkaadók és a munkavállalók, mint képviselőik hangoztatták, lényegében kockázatot vállalnak ennek elfogadásával, mert hiszen a világpiaci árakhoz igazódó benzin és olajárak lehetnek túl magasak is. A munkaadói oldal képviseletében Palotás János, a VOSZ elnöke azt hangsúlyozta, s ezzel a munkavállalók is egyetértettek: szerintük a liberalizálás is lényegében egy átlagosan a jelenleginél 12 forinttal olcsóbb üzemanyagár kialakulására vezetne.
A kormány képviselői a tanácskozás közben tartott szünet után a liberalizáció bevezetését elfogadhatónak tartották, de mint Bod Péter Ákos és Rabár Ferenc hangsúlyozták a módosítást a Parlament elé kell vinni. Az ÉT-nek ugyanis, mint mondták, nincs illetékessége az eldöntendő adókérdésben. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a Parlament néhány nap vagy hét alatt meghozza a döntését. Addig viszont szerintük a jelenlegi árakt kell fenntartani, ez lehetővé teszi a fogyasztás korlátozását a készletek feltöltését. A néhány napos, hetes forgalmiadó többletet a kormány kész visszajuttatni szociális vagy foglalkoztatási alapba vagy adókedvezményként.
Az ülésen elnöklő Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke felhívta a vitázók figyelmét, hogy az ország érdekeit vegyék figyelembe, ne presztizs érdekeiket. Az egyik munkaadói vélemény szerint olyan döntésről vitatkoznak, amelyet a kormány hozott, ezért ne a Parlament elé vigyék az ügyet és az ÉT keretei között most döntsenek az átlagosan 12 forinttal olcsóbb üzemanyagárról.
Többen hivatkoztak az ülésen arra, hogy ilyen pszichikai hangulatban nem lehet tárgyalni. A kormány szerint a fuvarozók a barrikádok visszaállításával fenyegetőznek. A másik tárgyaló fél viszont arra muttott rá, hogy az MDF és a kormány mellett tüntetők a fenyegetettség légkörét vonják a tanácskozás résztvevői és a fuvarozók közé.
A kormány delegációja délután 5 órakor három órás szünetet kért. Nagy Sándor, az MSZOSZ, Palotás János, a VOSZ elnöke, valamint Vajtay József, a Munkástanácsok Országos Tanácsa Társelnöke - az országban kialakult helyzetre is hivatkozva - visszautasította ezt és kérte a kormányt, hogy jóval gyorsabban egyeztesse álláspontját. Többen garanciáát kértek arra is, hogy ne érhesse atrocitás a blokádoknál ügyeletet tartó fuvarozókat. Végül hosszas vita után másfélórás szünetben állapodtak meg. (folyt.köv.)
1990. október 28., vasárnap 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (4. rész)
|
Az est, nem sokkal fél nyolc előtt megkezdődött ülésen végre megszületett a megállapodás. Bod Péter Ákos a kormány deklarációjának ismertetéseként eredetileg azt javasolta: a barikádok lebontásától, de legfeljebb hétfő éjféltől egy hétig, tehát szombaton éjfélig, illetve amíg a Parlament el nem fogadja a liberalizációt, a jelenlegi üzemanyag-árakat 12 forinttal csökkentik. Ha a parlament nem dönt szombatig, visszaáll a jelenlegi ár.
Palotás János a munkaadók és a munkavállalók nevében bejelentette: elfogadják, hogy az eredeti követelésükben szereplő vasárnap 24 óra helyett hétfőn 24 órától álljon vissza a 12 forinttal alacsonyabb üzemanyagár. Azt viszont nem tartják elfogadhatónak, hogy ez az árcsökkentés csak szombatig legyen érvényes. Ez azonnali felvásárlást okozna, és bizonyítaná az erőteljes fogyasztáskorlátozó intézkedések jogosságát. Hangsúlyozta azt is, hogy a munkaadók és a munkavállalók elvárják annak deklarációját, hogy a demonstrációban résztvevőket társadalmilag, büntetőjogilag ne lehessen felelősségre vonni. Ugyanennek a fontosságát hangsúlyozta a vita során Forgács Pál, a liga elnöke is. Rabár Ferenc rámutatott: eddig se nyúltak hozzá senkihez, mint mondotta, szerinte kár is volt felhozni ezt a kérdést. A kormány őszintén gondolta, hogy nem akar erőszakot alkalmazni, büntetni. Arra kérte a tárgyalófeleket, tételezzék fel a kormányról, hogy nem kíván jogtalan eszközöket alkalmazni. (folyt. köv.)
1990. október 28., vasárnap 21:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (5. rész)
|
Az árvisszaállítást tekintve a miniszter újabb határidőt jelölt meg. A munkaadók és a munkavállalók képviselői egyaránt kifogásolták, hogy a kormány kikösse, milyen időpontig tartja fenn az árcsökkentést. Rabár Ferenc kifejtette: a kormány által javasolt határidőt azért kívánták a megállapodás részévé tenni, hogy ösztönzően hasson az árliberalizációt előkészítő munkára, amelybe az Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szakembereket is be akarják vonni. Amennyiben viszont ez az időpont a megállapodás akadálya lehet, a kormány eltekint tőle - mondotta a pénzügyminiszter, s ezzel gyakorlatilag megoldódott a 72 órája tartó, már-már robbanással fenyegető benzinblokád. A kormány - hangsúlyozta végül Rabár Ferenc - is levonta a történtekből a konzekvenciákat, többek között azt, hogy hasonló lépések előtt időben konzultálni szükséges az Érdekegyeztető Tanács tárgyalófeleivel. A hasonló vitás kérdéseket csak megfelelő toleranciával lehet megoldani.
Az ülés végén Forgács Pál kifejezte: köszönetet kell mondani azoknak, akik vállalva a megpróbáltatásokat, több napig a fegyelmezettség követelményeinek megfelelve kifejezték a társadalom igényét a változásokra.
Ezt követően megkezdődött az ország nyilvánossága előtt lezajlott tárgyalássorozat eredményeit összegező megállapodás, illetve közlemény szövegezése. A dokumentumot a kormány nevében Bod Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter, a munkavállalók nevében Forgács Pál, a liga elnöke, a munkáltatók nevében Palotás János, a VOSZ elnöke látta el kézjegyével. (folyt. köv.)
1990. október 28., vasárnap 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (6. rész)
|
A közlemény szövege:
1. 1990. október 29-én 24 órától az 1990. október 26-án felemelt üzemanyagárak fajtánként, egységesen 12 forintttal mérséklődnek. Ennek megfelelően a következő árak lépnek érvénybe:
a 86-os oktánszámú motorbenzin literenként 44 forint;
a 92-es oktánszámú motorbenzin literenként 47 forint;
a 98-as oktánszámú motorbenzin literenként 5O forint;
a 95-ös oktánszámú ólommentes motorbenzin literenkéént 49 forint;
a normál gázolaj literenként 3O forint;
a téli gázolaj literenként 33 forint.
Az új árak életbe lépésének feltétele, hogy a közlekedési akadályok felszámolása haladéktalanul megkezdődjék, és legkésőbb 1990. október 29-én 4.3O órára befejeződjék az ország egész területén, beleértve a határátkelőhelyeket is.
2. Az üzemanyag termelői árának liberalizációja fix összegű fogyasztási adó mellett a lehető legrövidebb időn belül történjen meg. Ennek érdekében az Érdekegyeztető Tanács felkéri az Országgyűlést, hogy az ahhoz szükséges törvényeket a lehető legrövidebb időn belül alkossa meg. Az előkészületi munkálatokban az Érdekegyeztető Tanács folyamatosan közreműködik. Az érdekvédelmi szervezetek támogatják és elősegítik a kormánynak azt a törekvését, hogy az ehhez kapcsolódó törvények 1990. november 6-ig megszülessenek.
3. Az új üzemanyagárak a liberalizálással összefüggő törvények hatályba lépéséig vannak érvényben. Ezen időszak alatt a benzinkutak csak a gépkocsik üzemanyagtartályaiba szolgáltathatnak ki üzemanyagot.
4. Amennyiben az átmenet időszaka alatt - változatlan behozatal mellett - szükségessé válna a forgalmazás mennyiségi korlátozása, úgy annak mértékét és módszerét az ÉT közreműködésével határozzák meg. (MTI)
1990. október 28., vasárnap 22:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|